Évekkel a reform után: hogy ízlik az egészségesebb menzakoszt?

Megfelelő energia- és alacsony zsírbevitel, naponta többször friss zöldség és gyümölcs, hetente hal és tojás, legalább fele részben teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása, a cukrozott ételek kerülése és a sózás csökkentése – mind az egészséges táplálkozás ismérvei. Az alapokat – nem kérdés – már gyerekkorban le kell rakni. A 2000-es évek elején végzett felmérések alapján egyértelmű volt: javítani kell a közétkeztetés minőségén. „Mindenki a szükségleteinek és az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő ételt kapjon” – ezt célozta a 2015. szeptember 1-jén elstartolt közétkeztetési rendelet. Kezdetben a radikális sómennyiség-csökkentés miatt íztelen ételekről panaszkodtak a szülők, a gyerekek fintorogtak a fura színű és ízű krémek és reformköretek ellen. Aztán enyhült a szigor: a sószórót például már ki lehet tenni az asztalra. A szombathelyi Gothárd iskola diákjait kérdeztük először: ízlik-e a menzakoszt.

Nagy szerepe van a pedagógusoknak is

A szokott rendben, fél 12-től fél 3-ig ebédelnek a szombathelyi Gothard iskola diákjai. Farsang van, amikor náluk járunk – hercegnők, krampusz, bohócok várnak türelmesen a sorukra az ebédlőben. Húsleves, sóska krumplival, natúr hússzelettel, graham kenyérrel – a másodikos Fatalin Laci elpusztítja az emberes adagot. Szereti a főzelékeket, a tésztákat, szinte mindent megeszik. A krumplis tésztáért rajong Somos Álmos, Szerb Dorka mindig túrós tésztát enne, és ki nem állhatja a paradicsomlevest. Általában véve szeretik a menzakosztot, ritkán viszik vissza az ételt érintetlenül.

Korábban főző-, most tálalókonyha van az iskolában – a hozott ételt melegen tartják, úgy osztják a konyhás nénik.

A 630-ból majdnem 400 gyerek veszi igénybe a menzát, hozzászoktak az új ízekhez – ezt tapasztalja Nagyné Tancsics Ildikó igazgató. Kevés gyerek kéri a sótartót, pedig erre lehetőség lenne, mondja. És azt is: a pedagógusoknak nagy szerepük van abban, hogyan fogadják a diákok a fogásokat – az egészséges, de kevésbé népszerű ételeknél kell a meggyőzés, érdemes azokat legalább megkóstolni.

Máshonnan hozzák

Az Elamen Zrt. Aranypatak utcai éttermében főznek a Gothard iskola diákjaira. A cég 2452 óvodásnak biztosít napi háromszori, 3308 iskolásnak és kollégistának pedig napi egy-, két- vagy háromszori étkezést. Rózsás Anikó, nyugat-magyarországi területi igazgató hangsúlyozza: cégük már a rendelet megjelenését megelőzően tett lépéseket az étkezési reform érdekében régi, már majdnem elfeledett és új alapanyagok – köles, bulgur, búzacsíra, zöld fűszernövények – becsempészésével, választékbővítéssel (zöldségfelfújt, halgaluskaleves, zöldségkrémek, reformpiskóta), azzal, hogy a sót részlegesen zöld fűszerekkel váltották ki, és hogy az alkalmazott konyhatechnológiájukkal egészségesebb ételeket lehet főzni. Tíz éve már diétakonyhát is működtetnek.

- A bevezetése óta puhult a rendelet. Az előírt napi 2 grammnyi sómennyiségnél már az alapanyagok (pékáru, sajt, felvágottak) többet tartalmaztak, gyakorlatilag só nélkül kellett volna főznünk. 2016 decemberében lépett életbe a módosítás. Az óvodákban 5,5 gramm lett az előírt sómennyiség háromszori étkezésnél, és korcsoportonként is emelkedett. Változtattak a zöldségadagokon is és csak tíznapi átlagban kell egy főre 3 deciliter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket adniuk. – Kevés főtt ételt ismernek a gyerekek. Inkább csak a klasszikusokat:

a húslevest, a rántott húst, a burgonyapürét. Az óvodások ráadásul a szemükkel esznek először. A színes, édes dolgokat részesítik előnyben. Megszerették a bulgurt szaftos húsokkal; a karalábéfőzeléket és az avokádókrémet viszont – hiába volt finom – le kellett vennünk az étlapról – mondja.

51-en ebédelnek a Felsővárosi tagóvodában Kőszegen.

Ma is megvannak a kedvencek

A középsős Szalai Nóri a túrós tésztát szereti, a borsófőzeléket meg sem kóstolná. Tóth Noel mindig bolognai spagettit enne, Polyák Anzelm a sóskafőzelékért élhal. A hírnek, hogy aznap paradicsomos káposzta lesz, mindhárman nagyon örülnek.

- Kiiktattuk a nagyon fűszeres, sós ételeket, a lehető leg-frissebb alapanyagokat használjuk, nem bő olajban, hanem serpenyőben sütünk, és elhagytuk a kényelmi termékeket, például a levesporokat – mond néhány példát a menzareformot követő változtatásokról Tóth Viola, a Justfood Kft. kőszegi élelmezésvezetője. Intézményi és üzemi közétkeztetést végez a cég: tavaly január óta összesen napi 3000 embernek készítenek menüt, ebből 1700 adagot a kőszegi Dr. Nagy László EGYMI épületében. Jó alapú volt a konyha: a korábbi gépek, berendezések majdnem teljesen megfeleltek a menzareform kívánalmainak, de ahhoz, hogy a főzőkapacitásnak is megfeleljen, üstökkel, két új gőzölő-pároló sütővel és személyzettel is kellett bővíteni – mondja az élelmezésvezető.

- Nagyobb mozgásterünk van a mostani étlapokkal, változatosabb a menü. Ha valami nem ízlik a gyerekeknek, azt igyekszünk más formában elkészíteni. A halragukat például teljesen kiiktattuk, a halpaprikást meghagytuk. Érdekes módon a graham és a teljes kiőrlésű zsemlét elfogadják, de a búzatöretes kenyeret elutasítják az iskolások, a zöldségkrémek sem mindig népszerűek, a zöldséget inkább nyersen adjuk, felvágottas kenyérrel. A galuskába fele arányban teljes kiőrlésű lisztet teszünk, így egészségesebb a végeredmény – sorolja Tóth Viola.

Dietetikus nézi át az étlapokat, amelyek négy-öt hétre előre készülnek. A hatóság folyamatosan ellenőrzi a tevékenységüket, és naponta kapnak visszajelzést az óvodáktól, iskoláktól.