Szombathely-Burgenland

2018.06.23. 15:00

Gazdasági előnyök, drágább szolgáltatások, tripla bér – Így ingázunk mi

Az ingázók többségének alig egy órát kell utaznia oda-vissza az otthona és a munkahelye között, ráadásul háromszor annyit keresnek Ausztriában, mintha Magyarországon dolgoznának – derül ki egy, az ingázókat érintő átfogó elemzésből.

Budai Dávid

Fotó Pixabay

Az Interreg V-A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program munkatársai az osztrák-magyar határon ingázók helyzetét vizsgálták 2017 nyarán. Módszerük a statisztikai adatelemzés, a 206 férfit és 112 nőt érintő kérdőíves kutatás, valamint a fókuszcsoportos megkérdezés volt, az eredmény pedig egy 79 oldalas tanulmány. A nemrég publikált anyagnak most összefoglaltuk a lényegét.

Sajátos eset

A határon átnyúló ingázás a külföldi munkavállalás igen sajátos esete. A fejlettebb ország földrajzi közelsége lehetővé teszi, hogy miközben a kinti munkavállalással kihasználják a nyilvánvaló gazdasági előnyöket, nem kell elköltözniük, hiszen itthon élnek, ápolják kapcsolatrendszerüket, és gyermekeiket többnyire magyar iskolába járatják. Sokan élnek is a lehetőséggel, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből több mint 85 ezren vállalnak munkát Ausztriában. Hiába a legfejlettebb vidéki térsége Magyarországnak a nyugati határszél, és hiába volt Burgenland korábban Ausztria legfejletlenebb térsége – ma már egy átlagos fejlettségű osztrák tartománynak tekinthető – a gazdasági különbség hatalmas, a két határrégió között az EU-ban a legnagyobb. Bérek tekintetében például átlagban háromszorosnak mondható, miközben az árak messze nem mutatnak ekkora különbséget.

A szolgáltatások itthon olcsóbbak

Míg az élelmiszerek, a benzin, és az elektromos termékek ma már hasonló árban vannak, a szolgáltatások Magyarországon jelentősen olcsóbbak. Az ingatlanok esetében már összetettebb a kép: miközben Ausztriában többnyire magasabbak az árak, a helyi önkormányzatok nagyobb mértékben támogatják a lakhatást, mint nálunk. A közlekedési viszonyokat tekintve azt látjuk, hogy Győrből szinte már megoldhatatlan a napi szintű ingázás, Sopronból a munkahelyekben gazdag észak-burgenlandi és a bécsi térségbe is könnyűszerrel el lehet jutni, Szombathelyről pedig a munkahelyben szegényebb közép-burgenlandi térség érhető el ésszerű időn belül. Az ingázást segíti az utóbbi évek nyomott olajára, csakúgy, mint a jelenlegi schengeni határőrizeti rendszer. A menekültválság kapcsán ugyan az osztrák fél megszigorította az ellenőrzést és visszaállt egyfajta „fél-Schengen” – amitől egyes határátkelőhelyeken rendszeressé váltak a torlódások –, azonban ez a kényelmetlenség még nem okoz komoly fennakadást.

Magas színvonalú állami szolgáltatások

Az ingázó életmód harmadik motivációs tényezője: a jelentősen magasabb színvonalú osztrák jóléti állami szolgáltatások. Ezek nagy vonzerőt jelentenek a keleti tagállamok polgárainak, igaz ezt éppen most készül megnyirbálni a kormány, így várhatóan 2019 januárjától jelentősen csökken a gyermekek után járó támogatás. A megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy az ingázók döntő többsége legfeljebb öt éve dolgozik Ausztriában, nagyobb részük középszinten beszéli a német nyelvet, nemigen vált munkahelyet, és legalább háromszor annyit keres kint, mint amennyit itthon kapna hasonló munkakörben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!