Tizenkét órás munkanap bevezetését tervezi a kormány Ausztriában

Hatalmas felháborodást keltett szerte Ausztriában a kormány tervezett intézkedése, miszerint 2019. január 1-től lehetővé tennék a 12 órás munkanapokat. A parlament júliusban dönthet a tervezetről.

Tiltakoznak

A kormányzó pártok mindezt ráadásul szakértői vélemények és széleskörű társadalmi vita nélkül szeretnék megszavaztatni. Az osztrák szakszervezet (ÖGB) pár nappal ezelőtt külön információs telefonvonalat hozott létre, hogy a felháborodott és aggódó munkavállalók kérdéseire válaszolni tudjanak, valamint szombaton 14 órára tiltakozó gyűlést szervezett a bécsi Westbahnhof-hoz, amire feltehetően több ezren elmennek majd, a Facebookon mindenesetre több mint 16 ezren érdeklődnek az esemény iránt. De vajon miért van felháborodás országszerte a 12 órás napok miatt, hiszen eddig is lehetett ennyit dolgozni, utánajártunk, hogy pontosan mi változna meg január 1-től, ha a parlament megszavazná a módosítást.

Korábban is felvetődött

Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas megyei képviseletvezetője elmondta, a 12 órás munka lehetősége eddig is adott volt, a mostani változtatással azonban rugalmassá tennék a 12 órás munkát, vagyis a munkavállaló bármikor kötelezhető lenne rá, ráadásul túlórát sem kellene érte fizetni. Ezzel együtt bevezetnék a heti maximális hatvan órás munkahetet is. Ez a lehetőség már korábban is felvetődött, ám a szakszervezetek és a munkáltatók nem tudtak megegyezni, most a kormány vette kezébe az ügyet. Horváth Csaba szerint, még ha a parlament júliusban rá is bólint a törvénytervezetre – amellett, hogy minden bizonnyal rendkívüli ellenállással fogja szembe találni magát a kormány, mivel tüntetések és sztrájkok várhatóak országszerte – hosszadalmas folyamat lesz a törvény bevezetése. Ausztriában ugyanis egy kerettörvény szabályozza az általános munkajogi feltételeket, ami a minimum elvárásokat fogalmazza meg. Csakhogy hiába emelik be az említett keret-jogszabályba a mostani változtatást, ezt felülírja az a több mint nyolcszáz kollektív szerződés, ami ágazatonként szabályozza a munkavállalók jogait, és ami általában kedvezőbb feltételeket biztosít a dolgozóknak, mint a keretszerződés. Vagyis a munkáltatóknak és a munkavállalóknak szerződésenként külön meg kell állapodni.

Számunkra talán furcsa, hogy mire ez a nagy felháborodás, csakhogy Ausztriában nagyon fontos, hogy a munka és a család között meglegyen a harmónia, ez látszik most megbomlani, ráadásul a szomszédban az elegendő szabadidőt sokkal fontosabbra értékelik, mint nálunk.