Vasvári termelői vásár: ennyiféle paradicsom között még egy olasz is otthonosan érezné magát

A méz itt sem olcsó, de biztosan igazi: az akácméz kilója 2600, a vegyes virágmézé 1800, a repcemézé 2000 forint. A tökmagolaj ára egy kicsit barátságosabbnak tűnik, itt már 2900 forintért adnak fél litert. A húsosnál a szalonna gyorsan elfogyott, lecsókolbász van még 1190 forintért, disznósajt 1490-ért.

Zöldséget, gyümölcsöt hozott Dormán Anna, aki Vasboldogasszonyról jött, az édesapja terményeit árulja. A kukorica kilója 80, a szőlőé 300, a burgonyaé 100, a fokhagymáé 140 forint nála. A körte 300 forintért kínálja magát a kosárban. A lány egyetemista, gyakran segít az édesapjának, szeret piacozni, minden hétvégén mennek Zalaegerszegre, Szombathelyre – és ezentúl szerdánként Vasvárra is eljönnek.

Hatalmasra nőtt, gusztusos, friss zöldségeket

A standnál dr. Horváth Tiborné Kati nénivel találkozunk, aki magyar szőlőt keres. A szomszéd árus a bioterményeit mutatja, hatalmasra nőtt, gusztusos, friss zöldségeket, melléjük a minőségi tanúsítványt. A friss tojás Hegyhátszentpéterről érkezett, családi gazdaságból. Kovács Endre őstermelő 1320 tyúkot tart, naponta ezer tojást tojnak. Sokan mennek hozzá házhoz vásárolni, de a piacokat is járja. A tyúkoknak maga termeli az eleséget, maga keveri saját búzából, kukoricából. 120 hektáron gazdálkodnak, búzát, repcét, napraforgót, kukoricát termel a család, a gazdálkodásban segítenek a szülei, a felesége és a három gyereke. Így összesen heten foglalkoznak az etetéssel, trágyázással, a tojással, amit össze kell szedni, át kell válogatni, méret szerint, majd dobozolni a szállításhoz – nem kis munka. A tojásokat klimatizált helyen tartják. Nem mossák, mert az nem tesz jót a héjának, amin „istenadta” viaszos bevonat van, hogy megvédje. Az esetleges szenynyeződést késsel távolítják el a tojásokról. Süle Jánosné érkezik, tízet kér a levendulacsokorral díszített kosárból, negyven forint darabja.

Mintha a régi világba kerülnénk

Az egyik standnál mintha a régi világba kerülnénk hirtelen: puszedliket és mézeskalácsokat árul Béresné Domán Ibolya, a fehér cukorral írt piros szívek a legkelendőbbek, itt helyben írja rá a kért kereszt nevet, éppen szárad az asztalon egy ajándék, Csabának készült. Az asszony Egerváron lakik, nyugdíjazása után kezdett mézeskalácssütéssel foglalkozni. Tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, amely táborokat is szervez, ott tanulta el a technikát neves készítőktől, népi iparművészektől. Ha hisszük, ha nem, rendkívül keresett ajándék a mézeskalács: esküvőkön ültetőkártya helyett használják, illetve a vendégeknek köszönőajándékként, de külföldre is sokat rendelnek belőle. Ibolya nagy ünnepekkor a szombathelyi piacon is árul, visszatérő vásárlói vannak. Mivel bő a választék paradicsomfajtákból – mindegyik 500 forint –, búcsúzóul végigmustráljuk a kínálatot, mit venne itt egy igazi olasz, ha szószt akarna készíteni a tésztára.

Van hagyományos marmande, annak sok a leve, abból paradicsomlét lehet inkább készíteni. A lucullus is kerek, jó kemény, az jó salátának, szósznak is. Árulnak saját kerti San Marzano és Roma fajtákat is, ezek a hosszúkás paradicsomok, előbbi a nagyobb méretű, sok a húsa, kevés a leve, utóbbi ugyanaz, csak kicsiben. Ezeket választaná egy olasz, és rögtön nagyon jól érezné magát itt, a vasvári termelői piacon, mert tudná, hogy a mai spagettije vacsorára pontosan olyan lesz, mint amilyet otthon tud csinálni.