Aki önként nem vállalja a 12 órás műszakot, az az állásával játszik?

Jövő év január 1-je helyett már most, szeptember 1-jén hatályba lépett a törvény, amely lehetővé teszi a 12 órás munkanapot.

Hatályba lépett szeptember elsejével az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy napi 12, illetve heti 60 órát dolgozzanak az ausztriai munkavállalók. A témával bővebben júniusban már mi is foglalkoztunk, akkor megírtuk: óriási a felháborodás a szakszervezetek körében, mivel a munkajogok csorbítását és a családi harmónia felbomlásának veszélyét látják a tervezetben. A törvényjavaslat miatt Bécsben akkor több tízezer ember vonult az utcára. Még mielőtt a júliusi szavazás megtörtént volna, módosítottak a hatályba lépés dátumán: 2019. január 1. helyett már most, szeptembertől éles a törvény, mert azt természetesen megszavazták a képviselők. Hans Niessl (SPÖ), Burgenland tartományfőnöke szerint a szövetségi kormány az új rendelet szeptemberi bevezetésével a tüntetések és a különböző kritikák szaporodását szeretné megelőzni.

A törvényt megfelelő előkészítés és szakértők bevonása nélkül fogadták el, így a gyakorlati alkalmazhatósága és a jövőbeni jogértelmezés is rendkívül bizonytalan még, de az már most biztosra vehető, hogy a munkavállalók számára a következmények negatívak lesznek – nyilatkozta az ÖGB Szakszervezeti Szövetség jogi tanácsadója, dr. Pinkert Márta az ORF internetes portáljának. A törvény szövege szerint a munkavállaló jogosult indokolás nélkül a napi tizedik óra utáni, illetve a heti ötvenedik óra utáni túlóra teljesítését visszautasítani, és ilyenkor felmondási védelem is megilleti; vagyis a pluszmunkát önkéntesen lehet vállalni. Csakhogy a munkáltatótól való személyes és gazdasági függőség nem teszi lehetővé az önkéntességet. A gyakorlatban egyszerűen felmondanak a munkavállalónak, ha nem hajlandó túlórázni. Innentől kezdve pedig már csak a bíróságon próbálhatja meg bebizonyítani, hogy jogszerűtlenül bocsátották el. Legjobb esetben is hónapok, esetleg évek múlva mondja majd ki a bíróság, hogy jogszerűtlenül járt el a munkavállaló. Már ha kimondja, ugyanis Ausztriában a felmondást semmilyen formában sem kell indokolni.

A szakértő rámutatott: a változás az összes ágazatot érinti. Ausztriában a munkajogi szabályozás alapját a törvények adják, a törvényekre épülnek a különféle ágazatok kollektív szerződései, és csak ezután következnek a munkavállalókra nézve legkedvezőbb üzemi tanácsi megállapodások. A 12 órás munkanapról szóló jogszabály viszont a törvényt változtatta meg. Az egyetlen védelmet a munkavállalók számára az unió munkaidőt szabályozó irányelve jelentheti, amely kimondja, hogy egy 17 hetes megfigyelési időszakban az átlag heti 48 órát túllépni nem szabad. Ha a munkavállaló nyolc hétig 60 órát dolgozik, utána hét hétig 40, majd két hétig 28 órát, akkor hetente átlagosan 43 órát dolgozott, ami még rendben van. A törvényből törölték az üzemi tanács beleszólási jogát a 11. és 12. órában történő munkavégzés kapcsán. A változás súlyos kihatással van az egészségre, a szabadidőre és a munkavállalók bevételeire is: csúsztatható munkaidős modell esetén a 60 órás munkahét pótlékmentesen ledolgoztatható; a munkáltatók gyakorlatilag túlórapótlék nélkül túlóráztathatnak. Egy 12 órás munkanap a gyermekfelügyelet szempontjából is nagy kihívás; főleg, ha mindkét szülőnek kell ugyanazon a napon hosszabban bennmaradnia. Az ingázók esetében ez még nagyobb problémát jelent.