gazdaság

2019.02.13. 07:00

Fölkúszott a burgonya ára – fokozatosan zsugorodott össze a termőterület

A nagybani piacon megduplázódott az ára a burgonyának egy év alatt. Az elapadó hazai készletek és az Európa-szerte kevés termés hajtotta fel az árakat.

Vas Népe

Bár az utóbbi 70 évben negyedére csökkent a burgonyafogyasztás Magyarországon – miközben a hozamok nőttek –, a kereslet import nélkül nem kielégíthető Fotó: Shutterstock

Drága lett a krumpli, mivel elapadtak a hazai készletek az importált burgonya pedig drága. – A folyamatosan csökkenő vetésterület, valamint az alacsony tárolókapacitás miatt általában egyébként is csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés – mondta a Világgazdaságnak Tasnádi László, a komáromi Solum Zrt. burgonyatermesztési igazgatója. A szakember szerint Magyarországon a levegő páratartalma alacsonyabb, mint ami az optimális tároláshoz szükséges lenne, emiatt a burgonya gyakran vizet veszít, a héj alatt foltos lesz, ezért január végénél, február közepénél tovább nem tárolják itthon a krumplit.

Alig hatvan évvel korábban még tizenötször annyi burgonya termett hazánkban, mint most, fokozatosan esett vissza a termelés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 1960-ban még hárommillió tonnás volt az éves burgonyatermés, ez 1990-ben 1,2 millióra, a 2000-es évek elejére pedig 780 ezer tonnára csökkent. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi összesítése szerint jelenleg alig több mint nyolcezer hektáron termelnek burgonyát, ahonnan mintegy 200 ezer tonna termést takarítanak be. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szerint a termésátlag 13,4 és 50 tonna között mozog. Vas megyében az elmúlt években nem sok krumpli volt a földekben, a KSH adatai szerint 2017-ben mindössze 95 hektáron termeltek nálunk burgonyát, amiből hektáronként mindössze 15 tonnát takaríthattak be, ennél kisebb területen csak Fejér és Heves megyében vetettek az egyik legnépszerűbb köretalapa­nyag­ból. De nem volt ez mindig így nálunk sem, 2000-ben még 1137 hektár földben volt krumpli Vas megyében, de akkor országosan is még 46,7 ezer hektár fölött volt a teljes termőterület. A rossz időjárás miatt most a nagy európai burgonyatermesztő országokban is kevesebb termett, Franciaországban például 30 százalékkal csökkent a jó minőségű áru mennyisége.

Bár az utóbbi 70 évben negyedére csökkent a burgonyafogyasztás Magyarországon – miközben a hozamok nőttek –, a kereslet import nélkül nem kielégíthető Fotó: Shutterstock

– A burgonyatermesztés visszaesésének egyik okát a termelés kiszámíthatatlan, e­rő­sen ingadozó jövedelemtermelő képességében látjuk – mondta Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke a tavaly ősszel tartott országos burgonya tanácskozáson és fajtabemutatón. Mint kifejtette, egyes években jelentős veszteséget okoz a piac összeomlása, míg máskor tisztes jövedelmet produkál. Mivel a kínálat erősen függ Európa nagy burgonyatermelőinek adott évi termésétől is, a nemzetközi függés is jelentős, ráadásul a többi mezőgazdasági tömegcikk piacához hasonlóan a burgonyatermésünk is rendre azokat a tendenciákat mutatja, mint a versenytársaké. Az egyre több szélsőséges időjárási jelenség is tovább fokozza a bizonytalanságot, rontja a termelési kedvet. A szakember hozzátette, az öntözés elengedhetetlen a sikeres burgonyatermesztéshez, ami éves szinten hektáronként átlagosan 200 ezer forintba is kerülhet.

A KSH adatai szerint a burgonya felvásárlási ára az elmúlt öt évben 2016 májusában érte el a tetőpontját, ekkor 157,6 forintot is adtak a termelőknek kilónként, a legkevesebbet pedig 2014 novemberében kínálták a krumpliért, mindössze 40 forintot fizettek érte, tavaly pedig átlagosan 114 forintot kaptak kilónként a gazdák. Az AKI adatai szerint míg tavaly a Budapesti Nagybani Piacon fajtától függően 73-143 forintért lehetett az év negyedik hetében krumplihoz jutni, addig idén 140 és 268 forintért lehet ugyanezt megtenni. Mindeközben a vásárlóknak átlagosan 229 forintot kellett fizetni tavaly decemberben egy kiló krumpliért, míg egy évvel korábban még 153 forintból megúszhatták a vásárlást. Az elmúlt 70 évben ötszörösére emelkedett az egy hektáron elérhető hozam, negyedére csökkent az egy főre eső krumplifogyasztás. Manapság fejenként és évente átlagosan 25-30 kg burgonyát eszünk, szemben a korábbi 100-120 kilogrammal.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!