Nálunk a legdrágább a bankolás – Európa legtöbb országában pedig csomagárazást alkalmaznak

A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgal­mi költsége kiemelkedően ma­gas európai összehasonlításban, ami nagymértékben hátráltatja az elektronikus fizetési módok magyarországi elterjedését – írja a Magyar Nemzeti Bank legújabb tanulmányában, amelyben magyarországi és európai pénzforgalmi szolgáltatók árazási gyakorlatát vizsgálták meg. A jegybank honlapján pénteken közzétett tanulmányban megjegyezték: a vizsgált európai országokból a magyar lakossági fogyasztók relatív terhei a legmagasabbak az alacsony, az átlagos és a magas jövedelmű kategóriákban is. Az alacsony keresetűek Magyarországon a nettó jövedelmük 1,13 százalékát költik átlagosan havonta bankolásra. A magyarokat a bolgárok és portugálok követik 0,74 százalékkal, miközben Romániában és Lengyelország­ban 0,23 százalék, Dániában 0,19 százalék ez a ráta.

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, fix havi díjakért korlátlan számú átutalás lehetséges.

Magyarországon az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél a tranzakciókat közvetlenül terhelő díjakkal szembesülnek. Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál már 80 százalék volt ez az arány. Mindez hátráltathatja a 2019-ben induló azonnali fizetési rendszer elterjedését és készpénzhasználatot kiváltó hatását. A jegybank szerint az európai trendekkel összhangban minden magyarországi lakossági fogyasztó számára biztosítani kellene, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson.