Így vásároltunk a neten!

A 17 százalékos éves növekedés kétségkívül szép teljesítmény. Ilyen százalékos növekedésre értelemszerűen csak a felzárkózó piacok képesek, a legerősebb nyugati államok aligha. A sikertörténetet árnyalja, hogy a mostani növekedési ütem kismértékben alacsonyabb az előző évek növekedésénél, tehát lassuló bővülésről beszélhetünk. Ezt elsősorban az aktív vásárlók száma magyarázza, ami már nem tud olyan mértékben növekedni, mint az előző években. 3,2 millió aktív online vásárló van az országban, ami az aktív internetezők 52%-át teszi ki. Minél inkább közeledünk a növekedési plafon felé, annál nehezebben érhetők el új vásárlók.

Kifejezetten meglepő lehet, hogy az aktív vásárlók 60 százaléka 40 év feletti, ami komoly cáfolata annak a felvetésnek, miszerint az e-kereskedelem elsődlegesen a fiatal generációk „plázája”. Ezek alapján azt is kimondhatjuk, hogy az e-kereskedelem nem lehet felelős a plázák és a hagyományos offline boltok bezárásáért, viszont tény, hogy a hagyományos kiskereskedelem is jelentős átalakuláson megy keresztül. A Z-generáció tagjai számára a plázák nem feltétlenül az árubeszerzést szolgálják, sokkal inkább szórakozást nyújtanak. Esetükben a vásárláshoz gyakran szórakoztató vagy kulturális programok, gasztronómiai élmények vagy társasági időtöltés társulnak. Részben ez magyarázza, hogy a mai értelembe vett elektronikus kereskedelem nem képes helyettesíteni az offline boltokat.

Mindeközben mindkét platformnak hasonló kihívásokkal kell szembenéznie. A vásárlói szokások és viselkedés rohamosan változik; ma már nem vagyunk hajlandók várakozni, ha vásárlásról van szó. Persze jelentős a különbség az online és az offline tűrőképességünk között. A webáruházak esetében néhány másodperc alatt elfogy a türelem, ha nem töltődik be az oldal vagy nem tudjuk elindítani a rendelési folyamatot. A hagyományos boltokban némileg jobb a helyzet, bár a kígyózó sorokat itt sem toleráljuk. Épp ezért a kereskedők egyik nagy kihívása a gyors kiszolgálás biztosítása lehet.

Az online világban azonban ez nem elég.

Ott kifejezzen nagy az árérzékenység, amit a nagy webáruházak folyamatos árakciói tovább gerjesztenek. Ez a jelenség pedig sok webáruházat arra ösztönöz, hogy külföldi piacbővítést tervezzen. Habár ez ma még a legtöbbeknél csupán terv, a következő években megélénkülhet az exporttevékenység az online kereskedők körében.

Románia mellett egyre nagyobb figyelem összpontosul Horvátországra. Az edigital.hr webáruház példát szolgáltat arra, hogy megfelelő exporttervvel és fejlett marketingeszközökkel a magyarországi e-kereskedők piaci részesedést szerezhetnek a déli szomszédunknál.