A gyümölcsösök egy év alatt csaknem 17 százalékot drágultak

A termőföldek reálértéke 2010 óta megduplázódott. Két éve átlagosan már csaknem 1,5 millió forintot kellett adni egy hektár szántóért. Leginkább a gyümölcsös területek drágultak, 2018-ban majdnem 17 százalékkal kellett többet fizetni értük, mint egy évvel korábban. Az árak növekedésében a második helyen a gyep, rét, legelő művelési ág állt 13,5 százalékos árváltozással. A szőlőterületek körében 9,5 százalékos árnövekedést mértek, a szántóknál 8,3 százalékos változást regisztráltak, míg az erdők és fásított területek átlagosan 7 százalékkal drágultak.

Szántó

Aki a hajdúböszörményi já­rásban akart szántót venni, annak hektáronként több mint 2,9 millió forintot kellett letennie az asztalra. Az országban itt volt a legdrágább a föld, míg Észak-Magyarországon mindössze félmillióba került egy hektár. Vas megyében a celldömölki, a sárvári, a körmendi és a vasvári járásban 1 és 1,4 millió forint között volt egy hektár. A szombathelyi és a szentgotthárdi járásban 1,4 és 1,8 millió forint között alakultak az árak, míg a kőszegi járásban már 1,8 milliónál is többet kellett fizetni egy hektárért 2018-ban – derül ki a Takarék Csoport elemzéséből.

Szőlőterületek

Országosan a legdrágábban a szőlőterületek cseréltek gazdát 2018-ban, 1,78 millió forint/hektár áron. Régiós bontásban azonban jelentős különbségek fedezhetőek fel. A legmagasabb átlagárak a Közép-Dunántúlt jellemezték, itt az összeg közelített a 2,9 millió forinthoz, ugyanakkor a legolcsóbbnak számító Dél-Alföldön csak 1,4 millió forintot kellett fizetni. A szőlőkhöz hasonlóan magas árazású gyümölcsösök esetében az országos fajlagos átlagár 1,74 millió forint volt hektáronként. Ebben a művelési ágban a legtöbbet a Nyugat- és Közép-Dunántúlon (2,29 millió forint/hektár) kellett fizetni, míg a legkevesebbet az észak-magyarországi régióban kértek el gyümölcsösökért: hektáronként 1,35 millió forintot.

A termőföldet azonban nem csak adni-venni kell, hanem meg is kell védeni, márpedig január elsején módosult a termőföld védelméről szóló törvény, az új szabályozás szerint pedig változott, mely tevékenységeket lehet a talajvédelmi hatóság engedélyével, vagy a hatóságnak történő bejelentéssel végezni. Az agrárkamara által közzétett tájékoztató szerint az év elejétől hatályos jogszabály továbbra is a talajvédelmi hatóság engedélyéhez – egyben hatósági díjtétel megfizetéséhez – köti a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíz-iszapkomposzt mezőgazdasági, a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék (például cefre) és a mezőgazdasági termelés során keletkező, nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználását. Az utóbbi alól kivételt jelentenek a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványok. Az engedély legfeljebb öt évre adható, de ha az ellenőrzésen megfelelt az engedély birtokosa, továbbfolytathatja a tevékenységet.

Jogszabály

A jogszabály módosításával engedélyeztetés helyett bejelentéskötelessé vált a hígtrágya termőföldön történő felhasználása, a talajjavítás, a mezőgazdasági célú tereprendezés és a talajvédelmi műszaki beavatkozások, a létesítmények felállítása. Ezekben az esetekben hatósági díjat sem kell fizetni. A bejelentéshez csatolni kell a talajvédelmi tervet és adott esetben a kiviteli tervet is. A szennyvíz, szennyvíziszap, a nem mezőgazdasági eredetű hulladék termőföldön történő hasznosításához, a tereprendezéshez, valamint a műszaki beavatkozásokhoz a tulajdonos hozzájárulása is szükséges.