A járvány miatt egy hónap alatt jelentősen drágultak az élelmiszerek

Jelentősen emelkedtek a fogyasztói árak az elmúlt hónapokban, de a tendencia szerencsére csökkenő, és nem is feltétlenül az alapvető élelmiszereket amúgy teljesen indokolatlanul érintő felvásárlási hullám az oka. A KSH adatai szerint idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, miközben 2018 és 2019 januárjában az áremelkedés a 3 százalékot sem érte el. Az élelmiszerekért egy év alatt átlagosan 6,9 százalékkal kellett többet fizetnünk, de például a sertéshús 27,6 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az idényáras élelmiszerek, mint amilyen a burgonya, a friss zöldség vagy a gyümölcs 10,8, a cukor 8,4, az éttermi étkezések árai pedig 7,2 százalékkal nőttek, míg a dohánytermékek ára 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt, míg a járműüzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak. Az árak emelkedése annak ellenére volt első ránézésre is magasabb az ilyenkor megszokottnál, hogy ekkor még Magyarországot nem érintette a koronavírus-járvány és jól láthatóan az olajipari válság sem sújtotta a világot.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az árak egy hónap alatt (tehát decemberhez viszonyítva) csak 0,9 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek közül az idényáras élelmiszerek (7,9%) árai, a szolgáltatások közül pedig a postai díjak (8,7%) nőttek jelentősebben, miközben a szezonvégi kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kerültek kevesebbe.

Februárban az árak átlagosan mindössze már csak 0,3 százalékkal emelkedtek januárhoz képest. Az idényáras élelmiszerek ára újabb 5,6, a párizsi, kolbász 4,6, a szalámi, szárazkolbász és sonka 2,6, a csokoládé, kakaó 2,4, a tej 2,3 százalékkal lett magasabb, miközben a ruhák további 0,7 százalékkal kerültek kevesebbe, az üzemanyagárak pedig 4,3 százalékkal csökkentek. Márciusban az árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben – 1 százalékkal – emelkedett, amiben a járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszhatott. Az étolaj ára 4,9, az idényáras élelmiszereké további 3,5, a cukoré 2,3, a sajt, illetve a tejtermékek 1,5, a kenyéré pedig 1,4 százalékkal lett magasabb, miközben az üzemanyagárak további 5,3 százalékkal csökkentek.

Vámos György főtitkár kérdésünkre elmondta, az áremelkedések döntő részének az az oka, hogy a kereskedő, amikor megvesz egy terméket a gyártótól vagy az importőrtől, azt drágábban kapja, mivel a nemzetközi piacokon drágábbá vált a beszerzés, sok termékből ugyanis hiány van a világpiacon. Az ugyanis, hogy két konzerv helyett három fogy, önmagában még nem ok az áremelkedésre – tette hozzá. Az áremelkedést ráadásul a rendkívül olcsó üzemanyagár sem tudja ellensúlyozni, mivel az árképzésnél a szállítási költség sokkal kisebb súllyal esik a latba, mint az alapanyag­beszerzés.

A kedvezőtlen folyamatokra ráadásul a forint gyengülése is rásegít (április elején 366 forint felett is járt az euró, míg a cikk írásakor 353 forinton állt). Vámos György hangsúlyozta: egyértelmű, hogy ha a járvány lecsengését követően Európa-szerte sikerül a gazdaság újraindítása, akkor több termékből több jelenik meg a piacon, ez lejjebb nyomja majd a beszerzési árakat, ami árcsökkenést hozhat, de hogy ez pontosan melyik termékköröket érinti, most még nehéz megmondani. Ahogyan azt sem lehet tudni – tette hozzá a szakember –, hogy induláskor mennyi üzlet fog újranyitni és hányan lesznek azok a kereskedők, akik soha többé nem nyitnak majd ki.