A földjeink többsége szántó - Az eladási árak kisebb, a bérleti díjak nagyobb mértékben emelkedtek Vas vármegyében

Országos tendencia, hogy az értékesített termőföldek területe csökken, az árak emelkedtek tavaly – mutat rá az elemzés. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek mintegy 0,9 százaléka, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát 2022-ben, és a magasabb árak ellenére a keletkezett forgalmi érték 12 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az összes értékesített terület döntő részét – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki. 

A Központi Statisztikai Hivatal jelentésében azt írja: 2022-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 8,2, majd 9,6 százalékos növekedése után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél. Az áremelkedés mértéke minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó átlagára 9,7 százalékkal nőtt, így egy hektár átlagosan 2,1 millió forintba került. A gyümölcsös drágult a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal, 2021-hez képest. Az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15 százalékkal volt magasabb. 

Vas vármegye a kivételek között van 

Baranya, Zala, Tolna és Vas azon kivételes vármegyék közé tartozik, ahol nem csökkent az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva. Művelődési ágakat tekintve az eladások több mint fele szántó volt vármegyénkben, ellenben szőlő, gyümölcsös területből, illetve erdőből csak kevés cserélt gazdát. Hasonlóak az arányok országszerte, így nem meglepő, hogy valamennyi vármegyében drágult a szántó ára. 

A KSH statisztikája szerint Vasban azonban kisebb mértékű volt az áremelkedés. A legtöbbet (2,5–2,7 millió forint) Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében, a legkevesebbet (1,2–1,5 millió forint) kértek egy hektárért tavaly. A többi vármegyében 1,5–2,4 millió forint között mozgott ez az érték. „A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A drágulás mértéke Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyében volt a legnagyobb, mintegy 19 százalékos. Vas, Nógrád és Hajdú-Bihar vármegyében viszont nem érte el az 5 százalékot a szántó átlagárának emelkedése” – olvasható az elemzésben, amely kitér arra is: az Európai Unió tagállamaiban is általános a szántóár-emelkedés. 

Jelentősen emelkedtek a bérleti díjak 

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2022-ben, azonban a növekedés üteme kismértékben lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13%-os növekedés után – átlagosan 12%-kal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18 százalékkal haladta meg az előző évit. Vasban 2021-ben 61,1 tavaly 72,2 ezer forintért lehetett átlagosan egy hektárt bérelni. A szántó átlagos bérleti díjának az átlagárhoz viszonyított arányát térképen tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, eszerint Vasban ez az érték 3,9 százalék.