Változik a büntetőeljárás – Gyorsabban születhet ítélet

A ma még hatályos büntetőeljárási törvényt az elfogadása óta 89 törvény és 15 alkotmánybírósági határozat érintette, ezekben összesen majdnem kétezer helyen változtatták meg a szöveget. Mindez következetlenségeket szült, elbizonytalanította a joggyakorlatot. Ráadásul régóta megvan az igény arra, hogy az eljárásokat minél gyorsabban, lehetőleg észszerű időn belül, ugyanakkor kellően alapos eljárást követően fejezzék be. Ugyan az új büntetőeljárásról szóló, csaknem kilencszáz szakaszból álló törvény jövő nyáron lép hatályba, dr. Spitz János nyugalmazott kollégiumvezető, címzetes táblabíró segítségével már most végigvettük a legérdekesebb változásokat. Az új törvény bevezeti a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját és ezeknek az elbírálását a törvényszék hatáskörébe utalja – arra is figyelemmel, hogy ebbe az ügycsoportba speciális szaktudást igénylő bűncselekmények tartoznak.

Ezért ezeket a bűncselekményeket három hivatásos bíróból álló tanács fogja tárgyalni és a tanács egy tagja a törvényszék gazdasági kollégiumának kijelölt bírája lesz. Az ügyészség, amely a nyomozás ura, a bírósági eljárásban a fegyverek egyenlőségének elve alapján a védelemmel összemérhető jogokkal rendelkezik. A vádelv alapján bírósági eljárás nem indulhat az arra jogosult által emelt vád hiányában, a megvádolt személyt bűncselekmény elkövetése miatt egyedül a bíróság mondhatja ki bűnösnek.A törvény következetesebbé teszi a bíróság bizonyítási szerepét azzal, hogy újragondolja a bíróság tényállás-tisztázási szerepét és kimondja, hogy a bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítási eszközt csak indítvány alapján szerezhet be, ennek hiányában nem köteles ilyen eszközök beszerzésére és megvizsgálására. Lényeges rendelkezés e körben, hogy nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott ügyben együttesen elfogadja. A törvény új bizonyítási eszközként jelöli meg az elektronikus adatot és önálló bizonyítási eszközként nevesíti a pártfogó felügyelői véleményt.A kirendelt védő személyét ezentúl a kirendelő székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara állapítja meg. A kamara a védő kijelölését olyan információs rendszer működtetésével végzi, amely biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a kijelölt védő tényleges elérhetőségét. Az új törvény bevezeti a különleges bánásmód biztosítását a büntetőeljárásban. Külön döntés nélkül is különleges bánásmódot igénylő személynek minősülnek azok, akik még nem töltötték be 18. életévüket, fogyatékkal élők, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjei. Az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekményt úgy kell előkészíteni, hogy az megismétlés nélkül elvégezhető legyen. (Összeállításunkat folytatjuk.)