Vas Megyei Éghajlatváltozási Platform – Gyakoribbak az extrém időjárási körülmények

A Vas Megyei Éghajlatváltozási Platform csütörtökön tartotta soron következő ülését a megyeháza címertermében. Egy pályázatnak köszönhetően tavaly elkészült a megye klímastratégiája. A pályázat egyik kötelező eleme az éghajlatváltozási platform létrehozása volt, ahová olyan szakembereket hívtak meg, akik munkájuk révén valamilyen formában érintettek az éghajlatváltozásban. – A tavaly megfogalmazott klímastratégia 2030-ig tekint előre, így mindig fontos értékelni, hogy jól láttuk-e az elvégzendő feladatok sorát, ami vár ránk a klímaváltozás kapcsán. Tudnunk kell, hogy milyen alkalmazkodási, megelőzési lehetőségeink vannak – hangsúlyozta dr. Kondora Bálint, a megyei közgyűlés alelnöke, aki emlékeztetett: a stratégiaállítás folyamata nem állt meg megyei szinten, jelenleg is zajlik a települési klímastratégiák pályázati értékelése. A jövőben remélhetőleg a háztartások is egyre tudatosabban viszonyulnak a klímaváltozás kérdéséhez. A mai nap fő célja, hogy egy lépést tegyünk ebbe az irányba. A mostani alkalom aktualitását pedig az adta, hogy véget ért a nyár, ami igencsak bővelkedett az időjárási szélsőségekben – fogalmazott.

Kell-e még tartani a klíma változásától 2018 nyara után is? címmel tartott előadást az ELTE Savaria Egyetemi Központ oktatója, dr. habil Puskás János professzor, aki kifejtette, jól látszik, hogy az elmúlt évszázad felétől fokozatosan növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja. Magyarországon már most megfigyelhető, hogy a klímaváltozás hatására gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, forróbak a nyarak, rövidül az ősz, egyre több az aszályos, félsivatagos terület. Magyarországon a mérések kezdete óta a három legmelegebb év éppen az elmúlt három év volt, így nem túl jók a kilátásaink a jövőre nézve – fogalmazott a professzor. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa, dr. Baranyai Olga Klímaváltozás, avagy a villámárvizek éve című előadásban a vizek szempontjából vizsgálta a klímaváltozás hatásait. Elhangzott, több olyan eset is volt az elmúlt időszakban, amikor a patakok a hirtelen lezúduló csapadék következtében kiléptek medrükből és a szántóföldön vájtak maguknak új utat, jelentős károkat okozva ezzel. Természetesen szó esett a Vadása-tóról is, ahol júniusban a hirtelen megemelkedett vízszint majdnem katasztrófát okozott. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa, Poór Balázs alezredes előadásában szintén érintette a tónál tett intézkedéseket, miközben a megyében történt kiemelt esetekről beszélt. Őri Aliz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója a megye termelési eredményeiről és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról tartott előadást. Mint kiderült, a megfelelő fajtaválasztással akár az átlagtermés dupláját is el lehet érni, a jövőben azonban kénytelenek leszünk berendezkedni az öntözésre, a nélkül ugyanis az évszázad végére elfelejthetjük a kukoricatermesztést. Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója előadásában hangsúlyozta, klímaváltozás mindig is volt, az pedig szerinte kérdés, hogy mindebben az emberi tevékenység mennyire játszik szerepet. Megemlítette azt is, hogy a nemzeti parkban a lucfenyő fokozatosan tűnik el, ám mint hangsúlyozta, ez a folyamat már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött. A mintegy kétórás konferencia zárásaként dr. Kondora Bálint megjegyezte: 2030-ig minden évben ülésezni fognak, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat.