Ringató: fejleszti a hallást, a finommotorikát, a szem- és kézkoordinációt, a testtudatot

Anya, apa beszédét hallani nagyon fontos a megszületett és a még pocaklakó gyerekek számára is. Simogatással, szem- és testi kontaktust teremtve tanulásra kész állapotba kerülnek a babák, és ahogy tanulnak a környező világról, szociálisan egyre befogadóbbá válnak. Abban, hogy kiegyensúlyozott, derűs lesz-e a baba, nagy szerepe van a szavaknak, de a szép, egyszerű dallamoknak, a lüktető, szótagokkal játszó mondókáknak, ölbeli játékoknak is, amelyeket a szüleitől hall. Ne féljenek énekelni, leljék örömüket a dalban, a közös játékban, ami lelki táplálékul szolgál a kisgyermekük számára – vallják hittel a Ringató-foglalkozások vezetői.

A családi művészeti nevelési program élményt nyújt, a közös játék és éneklés örömét gyereknek, felnőttnek egy­aránt, melyhez a kodályi alapelvek szerint válogatják a zenei anyagot. Gerbert Judit, aki Sárváron öt éve vezet foglalkozásokat, azoknak az anyukáknak és persze apukáknak, nagymamáknak, nagypapáknak ajánlja, akik szívesen mennek közösségbe. Azt tartja lényegesnek, hogy igényes zenei inger vegye őket körül, hogy kortárs közösségben legyenek és mintát kapjanak az otthoni éneklés, játék lehetőségeire.

Nem terápia a Ringató, mondja Judit, hiszen régen a természetes életünk része volt a höcögtetés, a mondókázás, ám tény, hogy fejleszti a hallást, a finommotorikát, a szem- és kézkoordinációt, a testtudatot, és elősegíti a mozgásfejlődést. Mindezt úgy, hogy nem direkt módon fejlesztik a gyermeket, hanem élményt adnak az alkalmak, az élményekből pedig a családok hazavisznek. A gyerekek nem kapnak feladatot a fél-, háromnegyed órás foglalkozásokon. Nem kötelező csinálniuk semmit. Ha akarnak, együttműködnek, játszanak, mozognak az édesanyjukkal, odafigyelnek, de tartós figyelmet nem lehet elvárni tőlük. A foglalkozásokon mindig van élő énekszó és néhány perces hangszerjáték – Gerbert Judit például furulyázik, de múlt hétvégén, az ötéves születésnapot ünneplő városházi találkozón más hangszereken játszó kollégái is bekapcsolódtak. Az alkalmon ott volt László Virág Pécsről, aki fuvolatanár és Ringató-foglalkozásvezető. Hochrein Judit Zalaegerszegről, Lezsákné Szekszárdi Zsuzsanna, aki Szombathelyen tart Ringatót, Zentai Szilvia, aki Sárvár és Szombathely környékén több kistelepülésen vezet foglalkozásokat, Szabó Krisztina, aki Judit fellépéseinek állandó kísérője, rajta kívül Hazay Tímea, a Te hangodat ismerem perinatális zenei program vezetője. Érvényesültek a fuvolák, be tudott kapcsolódni a gitár például a többszólamú dalban, Tarbay Ede Ősz-anyójában.

Az ölbeli játékok – lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók – főleg a magyar néphagyományból valók, felnőtt és kisgyermek bensőséges kapcsolatát jelenítik meg. A szombati ünnepi alkalom a Bartók gyűjtötte magyar népdallal, a Hej, Dunáról fúj a széllel kezdődött. Kicsit varázsoltak a hangszerekkel a foglalkozásvezetők, miközben kontyos-kendős Ősz-anyó söprögetett a kertben. Majd a szülők az ölükbe ültették gyerekeiket magukkal szemben, és kezdődhetett a mondóka: „Ángyom asszony zsákját elvitték a molnárok, híres tömőfáját a Dunába dobták.” Mielőtt képletesen lóra ültek, megpatkolták a lovacskát, beverték a szegeket, utána kihúzták, levették a régi patkót, megcsiszolták, megsimították, feltették az új patkót. Aztán anyukák és gyerekek elindultak a paripákkal: „Hőc, hőc katona, ketten ülünk egy lóra”, majd kapaszkodtak, könnyű ügetés következett, aztán átültek egy öreg kancára. Fülbemászó dallam következett a népdaltárból: „Cinege, cinege, aranyos pintyőke, estébe, hajnalba szépen szól a hangja.” Utána sétáltató: a gyereket a hátukra vették, úgy lépegettek ritmusra az édesanyák, volt, aki a térdén lovagoltatta a babáját. A foglalkozásvezetők varázsfuvolájába kismadarak kerültek: kakukk, cinke, fülemüle – hatalmas szemekkel fogadták a kicsik.

A hivatalos ajánlás szerint három hónapostól hároméves korig javasoltak a hagyományos foglalkozások. Juditnál megfordult már háromhetes csecsemő is, szerinte a második gyerekkel bátrabbak az édesanyák. A hároméves kor is inkább olyan szempontból korhatár, hogy akkor kerülnek óvodába. De aki sokat járt Ringatóra, az nagyon könnyen visszaül a szőnyegre, szívesen és nagy örömmel játssza anyával, apával a játékokat.