Nagy megtiszteltetés ért két vasi cukrászdát

Izgalmas párosítás, hiszen a vasi cukrászatot egy nagy családi hagyományokkal rendelkező, közel százéves cukrászda és egy alig pár éve létrejött, gyors sikereket elérő műhely reprezentálja.

Mindkettőjük számára nagy megtiszteltetés a szereplés, hiszen a cukrász ipartestület javasolta őket a könyv szerzőinek.

– Jó barátok vagyunk, a szakmában kimondatlanul fel vannak osztva a területek, tiszteletben tartjuk egymás munkáját – mondja az immár harmadik generációs szombathelyi cukrász, Mészáros Gábor.

– A nagyszüleim már a húszas évek óta jelen voltak üzletükkel a város életében, van egy hatalmas vendégkör, amelynek az igényeit ki kell elégítenem. Amikor a fejlesztéseket terveztem, tudtam, hogy ha nagyot változtatok, vendégeket veszítek. A 2007-2008. évi gazdasági válságot használtam ki, hogy bevezessek néhány újítást, mivel akkor úgyis visszaesett a forgalom. Ragaszkodtam a minőségi alapanyagokhoz, az új trendekhez, és az ehhez illeszkedő árakhoz, ugyanakkor azért a régi kedvelt tortákat is a kínálatban tartottam.

Czömpöly Eleonóra a 2005-ös évben kezdte el készíteni az egyedi tervezésű, kreatív és esztétikus megjelenésű tortákat és desszertasztalokat.

– Akkoriban még csak tradicionális cukrászatok voltak, krémes, rigójancsi, minyon, hatlapos. Én azzal a határozott céllal vágtam bele, hogy valami mást akarok. Kézműves termékeket, kizárólag saját receptúra szerint, kekszeket, desszerteket, és az akkor még a cukrászatokban ritkaságnak számító egyedi csokoládéajándékokat – kizárólag prémium alapanyagokból (belga csokoládé, vaj, gyümölcsök, friss tojás, semmi tartósítószer vagy mesterséges adalék). Az egyedi ízvilágú termékeket hamar megszerették a vásárlók, s megértették, hogy a felhasznált alapanyagok minősége, a kreatív szaktudás része a termék árának. S igen, ez magasabb, mint az ipari mennyiségben előállított más, hagyományos termék árfekvése. Pár hónap alatt kicsi lett a táplánszentkereszti üzlet, költözni kellett.

A tradicionális és az újonnan feltörekvő mester nagyon sok dologban közös elveket vall. A minőségi alapanyagokból egyikük sem enged. A sütemény, az édesség legyen az, ami, ne csapjuk be a vásárlót – állítják egybehangzóan.

Ha egy desszert epres, akkor legyen eperből, és ne aromából. A kézműves cukrászat alapelve a frissesség, egyediség, a finom ízkombinációk, az új formák, az élményt adó termékmegjelenítés. Ez egyfajta trend, a cukrászat egyik – rendkívül népszerű – szelete.

Ugyanakkor meglepő toleranciával beszélnek azokról a piaci szereplőkről, akik másképp gondolkodnak.

Megvan a vevőkörük az olcsóbb, félkész anyagokat, pótlékokat felhasználó, ipari mennyiségben készülő tortáknak is. A pékségek, fagyizók mellett jelentős konkurenciát jelentenek a mai piaci környezetben azok a „házi sütögetők” is, akikre nem vonatkoznak a hatósági előírások, járulékos költségeket, adókat megúszva, olcsón kínálják szaktudással vagy anélkül készített portékáikat.

– Szerintem az a jó cukrász, aki el tudja adni a termékeit – vallja meggyőződéssel Mészáros Gábor. – Az üzleteimben én is azt tapasztalom, hogy a minőségi termék iránt van fizetőképes kereslet. Hozzám a vendégeknek már az újabb generációi is járnak, a nagyszülők ide hozzák fagyizni az unokákat. Nem is tudtam volna talpon maradni, ha csak azt árulom, amit a szüleim, a nagyszüleim. Mégis, sokat köszönhetek az általuk megalapozott bizalomnak, ennek is tudható be, hogy elfogadják tőlem az újításokat, az úgynevezett monodesszerteket, a macaronokat, sőt elvárják, keresik az új terméket a pultban.

Majd így folytatja: – Úgy látom, egy hosszabb mélyrepülés után ma újra minőségi irányba kezd menni a cukrászat, gyakoriak a megmérettetések és egyre több, már diplomás felnőtt ember is érdeklődik a cukrászképzés iránt.

– A mai rohanó világban, amikor a háziasszonyoknak nincs idejük a konyhában pepecselni, az is fontos, hogy szánjunk rá egy kis időt, menjünk el egy cukrászdába, kóstoljunk meg többfélét – teszi hozzá Czömpöly Eleonóra. – Az édességek fogyasztása legyen egy gasztronómiai élmény, egy ajándék, ahogy az egyedi megjelenésű torta, nyújtsanak örömet szemnek és szájnak.

Ugyancsak közös a két mesterben, hogy szívesen nyitják meg műhelyüket a nagyközönség előtt. Gábor macaronkészítő tanfolyamokat, Nóra workshopokat, csapatépítő tréningeket tart az érdeklődők csoportjainak.

Amikor azt kérdezem, nem félnek-e, hogy emiatt elveszítik az állásukat, mindketten mosolyognak.

– Hitvallásom, hogy meg kell ismertetni az emberekkel, hogy milyen az igazi csokoládé, hogy azután össze tudják hasonlítani azzal, amit eddig ettek. Ez egyfajta közönségnevelés, kapcsolatépítés – magyarázza Nóra, Gábor pedig hozzáteszi: szereti közelebb hozni az emberekhez a cukrászat világát.

– Nem félek attól, hogy egy macarontanfolyam után az emberek tömegesen gyártani fogják maguknak ezt az igényes édességet. A tanfolyam egy élmény, egy kaland, egy kikapcsolódás. A receptet és a technológiát megismerik, de ezen túl részesei lesznek az alkotás összetett folyamatának is. Az ilyen alkalmakkor kapcsolatba kerülnek velünk, s bizalommal keresnek, ha legközelebb szépre és különlegesen finomra vágynak. Legyen az egy apró macaron – vagy egy kreatív egyedi édes alkotás.