Választ kell tudni adni a klímaváltozás jelenlegi jelentős hatásaira – A Gazdakör Répcelak jubileuma

Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte a Gazdakör Répcelak a művelődési házban szombaton. A gazdakör megalakulásának előzménye negyed évszázaddal ezelőtt a sertéstartás volt, miután a sajtgyár melléktermékeként keletkező savó kiváló sertéstakarmánynak bizonyult, így szinte mindenki tartott otthon állatokat – idézte fel a kezdeteket dr. Németh Kálmán elnök az összegyűlt gazdaköri tagoknak, meghívott vendégeknek. A kilencvenes években a termelőszövetkezet háttérbe szorulása miatt a sertésértékesítés akadozni kezdett, ekkor döntöttek úgy, hogy megalakítják a gazdakört, ami összefoghatja a sertéstartókat. Negyven fővel kezdték, többségük állattartó volt, később azonban a tagság 30-40 százaléka kicserélődött, az új tagok növénytermesztésből élnek, jelenleg negyvenheten vannak, többségében répcelakiak. Szó esett a gazdakör mostani működéséről is: tagjainak szakmai kirándulásokat, előadásokat szerveznek, valamint pár évvel ezelőtt megalkották új logójukat és visszaállították az aratási végző régi hagyományát is, amit minden évben augusztus elején rendeznek meg. A negyed évszázados jubileum alkalmából egy, a gazdakör történetét bemutató könyvet is megjelentettek.

A városban nagyon élénk a civil élet, amely többnyire a szórakozáshoz, a sporthoz és a művelődéshez köthető, a gazdakör az egyetlen olyan civil szervezet, amelynek alapja a munka – hangsúlyozta felszólalásában Szabó József polgármester. Hozzátette, a kör tagjai felismerték, hogy vannak közös érdekeik és együtt könynyebben tudnak boldogulni. Répcelak alapvetően ipari település, a mezőgazdasághoz a gazdakörön keresztül kapcsolódik, jórészt az itteni tagoknak köszönhető, hogy a településkörnyéki földek rendben vannak tartva, amiért külön köszönet illeti őket – fogalmazott a városvezető.

Az ünnepi ülésre meghívást kapott Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke is, aki a jubileum alkalmából emléklapot nyújtott át a gazdakör elnökének. Köszöntőjében kiemelte, nagyon fontos, hogy a répcelaki gazdáknak nemcsak múltjuk van és jelenük, de van elképzelésük a jövőről is. Előadásában az agrárium aktuális kérdéseiről beszélt a megjelenteknek. Elhangzott, hatalmas érték a több mint 5 millió hektár szántó, amit úgy kell megtartani, hogy közben növeljük a termőképességét is, meglévő erőforrásainkat fi gyelembe véve jelenlegi termelékenységünket meg lehetne és meg is kell duplázni. A jövőben változtatni kell a termelésszerkezeten, és korszerűsíteni is kell. Hamarosan termelésbe kell vonnia a drónokat, a Digitális Agrárstratégia vitája pedig éppen most zajlik, mindez azonban mit sem ér, ha nem tudunk választ adni a klímaváltozás hatásaira, a csapadékeloszlás szeszélyességére. Ha nem alakítunk ki minél gyorsabban egy korszerű vízgazdálkodási rendszert, nem tudunk versenyképesek maradni – hangsúlyozta az elnök, aki szólt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Falugazdász hálózat fontos szerepéről is. Szó esett a dűlőutak, árkok rendbetételének szükségességéről is, amit Jakab István szerint a gazdáknak kellene rendbe tenni. Amíg ezek nincsenek rendben, nem lehet korszerű gazdálkodásról beszélni. Az osztatlan közös tulajdont és föld öröklését érintő kérdéseket is tisztázni kell, mert a jelenlegi állapot nem tartható fent. Ez utóbbi a tavaszi ülésszak egyik nagy feladata – hangsúlyozta az elnök, aki elmondta, a gazdálkodáshoz az erőforrásokon és tudáson kívül fontos a lélek is.