2019.01.21. 07:00
Készülnek a rönkhúzásra Szakonyfaluban – A hagyomány forgatókönyv alapján készül
A Szentgotthárd környéki szlovén falvakban 1904 óta 27 alkalommal volt rönkhúzás. Szakonyfaluban idén március 2-án harmadszor lesz „fenyőlakodalom”.
Egy korábbi felsőszölnöki rönkhúzás Fotó: VN-Archív/SZP
A falu lázasan készül a rönkhúzásra, kiválasztották a kivágandó rönköt és kiosztották a főbb szerepeket. A szervezők igyekeznek minden korosztályt és minden helyi szervezetet bevonni az előkészületekbe. A helyi asszonyok és az önkormányzati konyha dolgozói a vendéglátásból veszik ki a részüket, a fánksütés az ő feladatuk lesz. A férfiak dolga a rönk kivágása, leszállítása, őrzése és kocsira rakása lesz, amiben segítségükre lesznek a helyi vállalkozók is.
A rönk és a falu feldíszítéséről a Faluszépítő Egyesület tagjai gondoskodnak a gyerekekkel együtt. A kultúrházban már folyik a díszítőelemek gyártása krepp-papírból, a hagyományos, rábavidéki szlovénekre jellemző papírvirágokat Apátistvánfalván készíti Doncsecz Ilus néni és Császár Ilus.
A rönköt húsz pár húzza majd, akik mind helyi fiatalok, és a visszajelzések alapján örömmel vesznek részt az eseményen – tudtuk meg Rogán Valéria polgármester asszonytól.
A rönkhúzás hagyománya forgatókönyv szerint és meghatározott szereplőkkel zajlik. A szereplők megformálásában a helyiek segítségére lesznek a Rábavidéki Szlovén Nyugdíjas Egyesület tagjai és a környező szlovén falvak lakói is. A nászmenetet szlovén zenekarok, és ha az idő engedi, Szentgotthárd Város Fúvószenekara kíséri, a menet közbeni táncról a MSZSZ Szakonyfalui Szlovén Néptánccsoportja és a Rábatótfalusi Asszonyok Tánccsoportja gondoskodik. A menet végigvonul a falun, a templom előtti téren lesz az esketés, a sportpályán a lakodalom.
A rábavidéki szlovének rönkhúzása a magyar és az osztrák rönkhúzástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a résztvevők. Ma is csak akkor tartják meg, ha nem házasodott senki farsang idején. A szokás ezzel a nyelv megtartását és az identitás megerősítését segíti, célja az is, hogy családalapításra ösztönözze a fiatalokat.
„A rábavidéki szlovének rönkhúzása” 2015-ben felvétetett a magyarországi Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.