Nyolc napig Ausztria szívében barangoltak – A salzkammerguti tóvidékről szólt az élménybeszámoló

Új helyszínen tartják a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Ország-Világjárók Baráti Köre által szervezett előadásokat: kinőtték korábbi otthonukat, tágasabb helyszínt kellett keresniük maguknak. Választásuk a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség kápolnájára és közösségi terére esett. A döntést az évadnyitó rendezvény résztvevőinek száma is igazolta: Szalai András előadására a jelenléti ív tanúsága szerint százan voltak kíváncsiak. A téma egy igencsak közkedvelt úti célról szólt: a salzkammerguti tóvidéket járták körül autóbusszal, a Großglocknert is érintő társasutazáson. Az előadó – aki a baráti kör egyik alapítója – mindenekelőtt a kirándulást és a helyszínt érintő adatokat osztotta meg hallgatóságával.

Hetvennél több tó található Salzkammergut környékén, ebből négyhez látogattak el a kirándulás során. Összesen 5873 kilométert tettek meg a bő egy hét alatt, ami az oda és visszaút leszámításával is 5000 kilométert jelent a hegyes-tavas vidéken. Útjuk első állomása Gmunden volt a Traunsee partján. Az ausztriai kisváros a jellegzetes zöld-fehér mintás kerámiáiról, valamint a 12. században épített tavi kastélyról ismert. Gmundent nemcsak nyáron keresik fel a turisták, a környező hegyek a téli sportok kedvelőit is vonzzák.

A Traunsee mellett fekszik Traunkirchen, a kis falu nevezetességét, a „halász szószékes templomát” járták be, majd a Mondssee-vel zárták az első napjukat. A festői környezetben túra is része volt a programjuknak, a 800 méter hosszú Liechtenstein-szurdokban tettek sétát a vállalkozó kedvű résztvevők, majd a Großglockner panorámaúton folytatták útjukat az Edelweiss csúcs környékére. A harmadik napon a werfeni fellegvárhoz utaztak, amely védőbástyaként magasodik a Salzach völgye fölé. Szalai András Salzburgot nevezte a kirándulás egyik fő pontjának:

– Mozart városában az egyedülálló barokk építészettel a kultúra és a természet harmóniája varázsolja el a látogatókat: 1997-ben az óváros az UNESCO világörökség része lett. Az előadó kiemelte: évente több mint négyezer rendezvénynek ad otthont a 146 ezer lakosú észak-ausztriai város: igazi kulturális fellegvár. Az utazás résztvevői megnézték Mozart szülőházát és a Mozartplatzot: a zeneszerző szobrát úgy állították fel, hogy életének és munkásságának egykori helyszínei felé tekintsen. A körutazás résztvevői a negyedik napon a salzkammerguti tóvidéket csodálták meg a Schafbergről, amely 1783 méter magasra nyúlik – tehát hétszáz méterrel veri hazánk legmagasabb pontját, a Kékestető 1014 méterét. A festői környezet után festői kisváros következett – Bad Ischl. A településhez kötődik Lehár Ferenc, aki 1910-ben költözött ide, és élete végéig itt is élt. Szalai András elmondta: a villát, Lehár végakaratához hűen, eredeti állapotában hagyták meg, ma is az 1948-as berendezést nézhetik meg a látogatók.

Az ötödik napon a környék újabb nevezetessége tárult fel a túrázók előtt: a világ egyik legnagyobb jégbarlangját látogatták meg, az Eisriesenweltet, amelynek bejárata 1641 méter magasan található, a túrázók 80 perc alatt 140 méter szintkülönbséget járnak be – emelte ki. A hatodik napon a szomszédos Chiem-tóhoz utaztak, ami már bajorországi terület – a várles itt sem maradt el: a tó szigetén II. Lajos bajor király által építtetett befejezetlen palotához látogattak. A hetedik nap a túrákról szólt, az utolsó, Salzkammergutnál töltött órák pedig Hallstattról: a kisváros népszerű úti cél minden évszakban – nemcsak az európai, hanem a Távol-Keletről, Kínából érkező turisták számára is. Szalai Andrástól megtudtuk: a kisváros mását épületei pontos méretének megtartásával megépítették Kínában.

Persze az eredeti látvány és élmény nem pótolható. Talán csak egy jó előadással.