A szombathelyi késes támadó régóta mondja: bármit megtehet, úgysem vonják felelősségre

Ahogyan tegnap mi is beszámoltunk róla, hétfőn egy harmincéves férfi késsel megpróbált kirabolni egy zöldségest, ám a rablás nem sikerült és az elkövetőt néhány perc alatt el is fogták. Miközben az érintettek elmesélik, hogyan történt pontosan a támadás, az is kiderül, hogy legalább egy évtizede tart B. József ámokfutása, nem véletlenül hívják őt a környéken: Jocibombának, hiszen bármikor tartani lehetett tőle, hogy egy nap majd robban. Hétfőn ez aztán meg is történt, de nem minden előzmény nélkül – tudjuk meg Babócs Zoltántól, aki a vasútállomással szemben lévő zöldségest üzemelteti. A vállalkozó két hónapja vette át a boltot, de Józsit sajnos hamar megismerte. Válogatás nélkül kötött bele mindenkibe, utána rohant a járókelőknek, mindenkire káromkodott, volt, akinek a táskáját próbálta leszaggatni.

Gyakran ugrott ki autók elé, nemrég egy idősebb férfit rúgott hátba minden előzmény nélkül, két hete pedig miközben kirontott a lépcsőházból, egy utcán sétáló asszonyt szúrt kis híján nyakon egy hatalmas késsel. Zoltánék ekkor is kihívták a rendőrséget, ám a férfi két óra múlva szabad volt. Józsi ugyanis beteg, és erről papírja is van, amivel előszeretettel él vissza, pontosan tudja, bármit megtehet, hiszen úgysem vonják felelősségre. Józsi betegségéről árulkodik Facebook-oldala is, csak márciusban több mint kétszáz bejegyzést posztolt, kivétel nélkül csupa nagybetűvel, ami köztudott, hogy a világhálón kiabálást jelent. Hogy pontosan miről ír, azt nehéz követni, leginkább csak szavak halmaza, amelyekben visszatérő motívum a pénz, amit tőle vettek el, különböző autómárkák, de leginkább az átkozódás. Mindemellett gyakran oszt meg képeket a halálról, kivégzéseket ábrázoló, antiszemita és rasszista videókról.

Józsi a zöldséges melletti társasházban, önkormányzati lakásban él egyedül, iszonyú körülmények között, ahol se fűtés, se áram, se víz – rég kikapcsoltak nála mindent. A vizet azonban nem lehet teljesen elzárni, így Józsi különböző edényekben próbál a csöpögő csapból vizet felfogni. Az edények persze idővel megtelnek, és a túlfolyó víz rendszeresen elárasztja a lakás alatti húsboltot, pedig itt még segítenek is neki, sokszor kap ételt ingyen – mesélik. Józsinak nem nagyon van jövedelme, gyakran éhezik, és ilyenkor, ha lehet, még rosszabb, mint rendesen – mondja Zoltán, aki szerint az elmúlt hetekben látszott rajta, hogy egyre rosszabb állapotban van.

A lépcsőházban is rettegnek tőle, Józsi teljesen kiszámíthatatlan, gyakran van nála kés és volt olyan lakó, akit azzal fenyegetett meg, hogy ledobja gyermekét a harmadikról, ha még egyszer meghallja a hangját, de a környék üzleteiben is rendszeresen randalíroz.

Mészárosné Gál Melinda éppen a délutáni váltáshoz készülődött, a számlákat és az árcédulákat rendezgette, amikor megjelent Józsi az ablak előtt, majd bal kezének kabátujjából egy hatalmas kést húzott elő a kassza tartalmát követelve, mondván, hogy az neki jár. A háromgyerekes anya azonban nem ijedt meg, kiabálni kezdett, majd felkapta a ládahúzó kampót és elkergette Józsit, akit jól ismert, hiszen korábban már többször megfenyegette őt.

Mint Melinda meséli, végig a gyerekeire gondolt és arra, hogy a bevételt meg kell védenie, hiszen a kis üzletre sajátjaként tekint. Tíz perccel a támadás után azonban kisebb sokkot kapott, magára zárta a bolt ajtaját, leguggolt és zokogott. A rendőröket is főnöke, Zoltán hívta, akik komolyan vették a riasztást, nagyon gyorsan, több kocsival érkeztek a helyszínre és percek alatt hatástalanították a „Joci-bombát”. A környéken most mindenki abban bízik, hogy a 72 órás elzárást követően vagy lecsukják, vagy kényszergyógykezelésre ítélik, attól azonban mindenki retteg, hogy egy nap újra felbukkan.