Előadások, diplomaosztó és kirándulás az 52. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemen

Egyre kiterjedtebb az urbanizáció: a századfordulón még csak 15, jelenleg már több mint 60 százalék a városlakók aránya a bolygón. Megjelentek a 10-15 millió lakosú metropoliszok, és ez új helyzet a várostervezőknek. Nálunk nincsenek ilyen nagy számok, de egyre nagyobb az igény a korszerű, úgymond okosvárosok iránt. Erről is szólt a tegnap zárult urbanisztikai egyetem, amelyet a vasi TIT szervezett.

Körmendy Imre, az egyetem tanácsának elnöke hangsúlyozta: a személyes tapasztalások elsődlegesek egy urbanista számára. – Pilinszky János költő mondta, hogy az idő a város maltere. Minden kor és generáció felteszi a kérdést: kinek épül a város? Sok szálon fejthető ki ez a bonyolult folyamat. A mégoly elismert, ünnepelt fejlesztési terv is csak akkor válik valósággá, ha ahhoz pénz társul. Az is tapasztalat, hogy a lakosság, például egy új városrész építésekor, alig van jelen, véleménye nem mértékadó – húzta alá.

Szirmai Viktória Széchenyi-díjas szociológus, az MTA professzora előadásában egy kilenc városra vonatkozó vizsgálatot ismertetett. Ez a lakosság átrendeződéséről szólt. Lényege, hogy a nagy európai városokban mára az a vagyonos középréteg lakja a volt munkáskerületeket – luxuslakónegyedekkel –, amely a digitális kor hasznából gyarapodik. Eltűnt a klasszikus nagyipar, a tervezőknek is váltaniuk kellett.

A nyári egyetemen mások mellett felszólalt Rostás-Farkas György József Attila-díjas író, költő. Elemezte a roma kultúra múltját és értékeit, rámutatva: ha nincs nyelv, akkor nincs otthon, nincs haza. – A mi sorsunk, állapotunk a magyar társadalom tükre – szögezte le. Idekapcsolódóan Balladás álmok címmel sorstörténeti kiállítást nyitott dr. Székely János megyés püspök az evangélikus egyházközség konferenciatermében.

A háromnapos kurzus során számos előadás hangzott el, így Szczuka Levente településmérnöké, aki arról szólt, hogy a mai, felgyorsult fejlődés miként hat a városokra, mit és hogyan lehet-kell tervezni. Hogyan egyeztethető össze az önkormányzati-befektetői-lakossági hármas érdekkör. Mint mondta, új elem az urbanisztikában a közösségi tervezés. Ez ugyan nem helyettesítheti a szakmát, de támpontokat adhat. – Jó az, amikor az érintettek beleszólhatnak városuk, lakóterületük alakításába. De ez nem írhatja felül a stratégiai szempontokat: a klímaváltozást, a népességmozgást vagy az okosváros kívánalmait. Hogy kinek épül a város? A kérdésre talán úgy válaszolhatnánk: nekünk, ma élőknek. A cél, hogy mai városaink a jövő generációinak érdekében túlélhetők legyenek – fejtegette. Zsigmond László, Veresegyház főépítésze úgymond sikertörténetet írt az elmúlt évtizedekben. De, mint hangsúlyozta, ehhez kellett egy olyan polgármester, aki mindenben partnernek tekintette a városfejlesztőket. Szerinte is bevonható a lakosság a fejlesztésbe, ő személy szerint minden érintettel leült, amikor egy nagyobb területet parcelláztak.

Az előadásokat viták, szakmai fórumok követték, majd tegnap zárásként diplomákat adott át Körmendy Imre elnök és Bakó Béla, a vasi TIT igazgatója. Egyebek mellett elhangzott: jövőre a témák között szerepelhet a városi infrastruktúra, a klímaváltozás. Többen felvetették, hogy egy munkanap szóljon majd Szombathely aktuális városfejlesztési kérdéseiről.

Az urbanisztikai nyári egyetem hallgatói ezt követően a Széll Kálmán utcában koszorúzással emlékeztek meg Gerő László születésének 110. évfordulójáról. A kiváló építészről portréfi lmet is bemutattak az Agora – Savaria moziban a rendező Osskó Judit jelenlétében.

Ma a hagyományos szakmai kirándulás kerül sorra Kőszeg és Bük érintésével, így zárul az 52. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem – ezúttal is a vasi TIT szervezésében.