nem csak a kártevő az oka

2019.09.17. 07:00

Miért olyan drága a dió? – Varga Árpád termelő válaszolt nekünk

Miért olyan drága a dió? Sem piacról, sem becsületkasszás hokedliről nem lehet már reális áron szerezni. Hallani egy betegségről, ami a diófákat támadta meg. Talán ezért? Egy termelőt is megkérdeztünk.

Merklin Tímea

Akinek nincs diófája, annak szinte luxus otthon zserbót süt­ni, a bejgli lassan külön ajándék lesz a karácsonyfa alatt, a cukrászdákban emelkedik az Eszterházy-torta ára. A pékségek dolgát sem könnyíti meg senki, honnan vegyék a diós patkóhoz valót úgy, hogy megérje az árát még a késztermék is? Van, aki a diós búrkifli kész töltelékét Ausztriából hozatja, finom, de az is igaz, a dió­tartalma csak 50-60 százalék.

Bizony, ez már nem a nagy­anyáink világa, ahol a zsák dió a falusi spájz alapkészletének magától értetődő része volt, mivel csak ki kellett menni érte a kertbe. A dió az olajos magvak királya, rostokban, ásványi anyagokban, omega-3 zsírsavakban gazdag, nagyon egészséges a fogyasztása, úgy is mondják, hogy csonthéjba zárt vitaminbomba.

Varga Árpádnak csipkereki birtokán több mint tízezer diófája van. Egyike azon termelőknek, akiknek
sorsa azon is múlik, hogy a pékségek, cukrászdák honnan szerzik be a diót
Fotó: Unger Tamás

Régen a hagyományos gazdálkodást végző portákon volt legalább egy diófa, amit az unokáknak ültettek, generációkat táplált, egyre terebélyesedett az évek során, ellátta termésével az egész famíliát. Külön program volt szedni, törni, szétteríteni a padláson, aztán zsákolni, de a pihenés óráit is szívesen töltötték az öreg diófa árnyékában.

Mostanában van egy betegség, ami a diófákat támadta meg. Hogyan lehet védekezni ellene? Csökkent-e emiatt a termés, vagy mi befolyásolja az utóbbi években a dió árát? Varga Árpádot kérdeztük, akinek csipkereki birtokán több mint tízezer diófája van, magyar fajták. A termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig mindent maga csinál. Az ültetvényén természetbarát módon védekezik a károsítók ellen, gépekkel szüretel.

– Hat-hét éve jelent meg Magyarországon a dióburokfúró légy, ami tavaly is tönkretette a kiskerti diófákat. A kártevő megszúrja a dió zöld burkát, az tönkremegy, és bent a dióbél tele lesz nyüvekkel, megrohad. A védekezés ültetvényeken megoldható: a megfelelő rovarirtó szerrel kell permetezni – mondta Varga Árpád, aki Csipkereken 56 hektáron termel diót egy egybefüggő nagy táblán. – Fiatal az ültetvényünk, hat-hét éves, mire elkezdett teremni, már megvolt a technológia, hogyan lehet megvédeni.

 

A gazda szerint nem ez a betegség és a védekezés problémája befolyásolja azt, hogy mennyire drága a dió, hanem a világpiaci árak. Úgy véli, a kártevők megjelenésének csak rövid távon van hatása az árra, azok érzik meg, akik eddig Juli nénitől, Mari nénitől vették. Ha a kiskertből odaadták a kereskedőnek fél áron, a pia­con már a duplájával találkoztunk, a 4000 forint körüli árral. A termelő, aki nagykereskedelmi tételben árusít (100 kilogrammos tételenként vagy raklapon 600 kilogrammonként), még 1800 forintért adja oda a vákuumcsomagolt dióbelet, a nyereség a kereskedőnél csapódik le, nem nála.

– Az elmúlt évig stabil volt a dió ára. De a tavalyi magyar szüret vége felé bedöntötték Európába a kaliforniai diót dömpingáron, kicsi kereskedelmi haszonnal, a másik oldalon Ukrajnából jött az olcsó dió alacsony vámmal. A kereskedők megvették olcsón, eladták jó drágán, megint a termelők jártak rosszul. Miközben mi minőségi tanúsítványokat is csináltatunk sok pénzért. Nem tudjuk eladni a 2200 forintos diónkat, csak nagyon nyomott áron, 1400 forintért. Nem értem, miért nem védik meg az európai piacot. Ha ez még pár évig így megy, tönkremegyünk.

Varga Árpád tizenkét éve kezdett dióval foglalkozni, ebbe fektette minden idejét, energiáját. Egyike a hazai dió­termelőknek, akiknek sorsa azon is múlik, hogy a magyar pékségek, cukrászdák honnan szerzik be a csonthéjas magvat, és akkor még a pálinka- és likőrkészítésről nem is beszéltünk, sem az olajának a sajtolásáról. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem fa­ültetési mozgalmában a diófák is szaporodni fognak újra a falusi portákon – kellően felkészülve a védelmükre –, hogy legalább a bejglihez legyen saját dió.

Ezek is érdekelhetik