Emlék, álom, realitás

2020.03.13. 07:00

Sz. Hábetler Márta szombathelyi festőművész képeiből nyílt kiállítás Répcelakon

A Nyitott Tér Kulturális Közhasznú Egyesület és a Répcelaki Művelődési Ház és Könyvtár által szervezett tárlatot Torjay Valter művészettörténész, festőművész ajánlotta a közönség figyel­mébe. Az idős művészt hozzátartozói képviselték.

Gyöngyössy Péter

Sz. Hábetler Márta festészetét ma kezdik felfedezni. Torjay Valter szerint ez egyfajta késői igazságtétel a ma már idős szombathelyi festő számára.

– Ezzel kicsit jóvátehetjük az előző kor bűnét. Hiszen aktív időszakában nem igazán volt lehetősége önálló kiállításra. Hiába volt kiemelkedő talentum, mégsem sikerült bekerülnie a művészeti vérkeringésbe. Ez nem az ő hibája, hanem a rendszeré, mely nem adta meg számára az elismerést. Harminc évvel ezelőtt pedig végleg letette az ecsetet, már nem alkotott. A mostani tárlat képei a Vasvári Békeház Galériából valók. Az életmű egy kis részét, mintegy húsz festményt ismerhetett meg most a répcelaki közönség. A művész kereskedőcsaládból származott, felsőcsatári horvát és német nemzetiségi gyökerekkel.

A szombathelyi Kanizsai gimnáziumban Biczó Ilona, korának elismert grafikusa tanította. Mégis: a döntő élmény a háború éveiben érte, amikor a család ausztriai rokonoknál húzta meg magát. Ott látott egy katonát, aki a közeli hegyeket rajzolta. A háború után azonban nehéz évek következtek. Elvették a boltjukat, nem tanulhatott tovább, életét végigkísérte a bélyeg: osztály­idegen. A szombathelyi takarógyárban (későbbi Pamutipari Vállalat) lett dekoratőr. A sors fintora, hogy például ő készítette a korra jellemző vállalati ünnepi transzparenseket.

A festőművész, Sz. Hábetler Márta fia, Szabó Gábor fotóművész a répcelaki tárlatnyitón
Fotó: Cseh Gábor

A mesterségbeli tudását mégis sikerült továbbfejlesztenie, a 40-es, 50-es években két nagyszerű mester, Burányi Nándor és Radnóti Kovács Árpád megszervezte a Derkovits Művészeti Szabadiskolát, amely később Derkovits Kör néven működött. Többször dolgoztak például Zsennyén és más helyeken. Ott sokat lehetett szabadban dolgozni, tájképeket festeni. A két mester európai szintet képviselt. Hábetler Márta képeinek zömére a figuratív posztimpresszionisztikus festészet jellemző. A látványelvűség és az elvonatoztatás mezsgyéjén alkotott.

Torjay Valter szerint egyes képein a nagybányai iskola, más alkotásokon Derkovits Gyula, elvontabb képein a szentendrei szürrealista műhely hatásait lehet felfedezni. Jellemzője az egyedi színvilág és könnyedség, a lendületes, magabiztos rajzi tudás. A rendhagyó tárlatvezetésen Torjay Valter kiemelte az Özvegyek című alkotást, amely véleménye szerint a világ bármelyik galériájában megállná a helyét. A kép az emlék, az álom és a realitás határán mozog, különlegessége a kompozíció és a színvilág egysége.

A Nyitott Tér Kulturális Közhasznú Egyesület hagyományai szerint minitárlat is nyílt a Móra Ferenc Általános Iskola diákja, Nagy Alex képei­ből. A megnyitón Rudi Maja zongorázott.

Sz. Hábetler Mártát fia, Sza­bó Gábor fotóművész és felesége képviselte.

Ezek is érdekelhetik