A fagy ellen nem nagyon lehet védekezni, de vannak, akik megpróbálják

Az elmúlt harminc év leggyengébb európai kajszibaracktermése várható, Magyarországon a legrosszabb a helyzet Duna-Tisza közén, de fagyott rügyekért nem kell ilyen messzire menni. A kertészmérnök Horváth Péternek és családjának Jánosháza mellett van gyümölcsöse.

A 2000-es évek elején kezdődött telepítésből 15 hektár alma, akad cseresznye, szilva és 10 hektáron kajszi is. Az alma 80 százalékát elvitte a fagy. A cseresznye majd megszakadt a sok virág súlyától, mostanra már csak mutatóban maradt a fákon néhány szem, de a szilva meg a kajszi, úgy ahogy van, odalett, pedig ha utóbbi bejött volna, szépen hozott volna – mondta Péter.

Kajsziból hivatalosan még csak három hektárnyi fordult termőre, de termést betakarítani még egyszer sem tudtunk a fákról – meséli Péter, miközben odaérünk az ültetvény sarkába.

Április elején egészen meg volt bolondulva az időjárás, napközben még 15-20 fokos meleg biztatta a fákat, bontsanak rügyet, hogy aztán a hajnali mínusz négyfokos fagy gyorsan be is fejezze az évet. De ráadásul sajnos ez sem egészen igaz, mert a kártevők elleni védekezést akkor sem lehet megúszni, ha egy gramm termés sem lesz, ahogyan a jövő évi termést is most kell előkészíteni a tápanyag-utánpótlással. Mindez persze hatalmas költséggel jár, miközben nincs bevétel.

A fagy ellen nem sokat lehet tenni, de vannak, akik megpróbálják. – Az egyik ismerősömnek almása van, beszerzett egy úgynevezett ködsárkányt, amit úgy kell elképzelni, mint egy szippantós kocsit, aminek a belsejében egy bevizezett körbálát égetnek, és az így keletkező párás, meleg füsttel próbálják mozgatni a levegőt és ezáltal melegíteni a fákat. Egész éjjel kint jártak a sárkánnyal a sorok között, de nem segített, elfagyott mindenük nekik is.

Van egy másik, általunk fejlesztett módszer, itt egy mozgatható, torony alakú berendezés segítségével szívjuk ki a hideg levegőt a sorok közül. Tavaly nálunk bevált a módszer, de szüretelni akkor sem kellett, nyáron megtette helyettünk a jégeső, negyedóra alatt megvolt az egész – mondja Péter keserűen.

A szakember szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy az utóbbi években ennyi a fagykár – 2016 előtt ez nem igazán volt jellemző – mivel a globális felmelegedés hatása ez is, a szélsőséges időjárás is. Őket, gazdálkodókat a járvány kevésbé érinti, leszámítva persze az Iskolagyümölcs-programot, ami most értelemszerűen leállt. Péter szerint idénymunkásból viszont lesz elég. Hozzájuk leginkább nyugdíjasok járnak vissza, a lassan esedékes barackszüret miatt nem kell, hogy fájjon a fejük, őszre pedig már csak elmúlik ez az egész – fogalmazott. Érdemes tehát felkészülni a gyümölcsdrágulásra. Kajszi nem lesz, vagy, ha igen, csak arany­árban, de drága már az alma is.

Horváth Péter ősszel 250 forintért adta, ezt a vevők akkor még sokallták, most már szinte bármennyit megadtak volna érte, de elfogyott.