Éhes rókák portyáznak Táplánszentkereszten

Többéves problémáról van szó, Molnár Istvánéknál már a kétszázat közelíti az ellopott hibrid tojó jércék száma. A Gyöngyöshöz közel lakik a Rét utcában, és hol reggel fél ötkor, hol este kilenckor néz szembe a ragadozóval az utcán vagy a saját udvarán. De a lányáéknál, pár házzal arrébb se jobb a helyzet, a közeli kertészetben pedig kéttucatnyi kacsát vitt el a tóról a hívatlan látogató. A rókalátogatás után olykor siralmas képet nyújt az udvar, több baromfitetem hever szanaszét.

– Egyre gyakrabban érkezik lakossági bejelentés a hivatalhoz, mert rókát látnak a belterületen kószálni – tájékoztatott Családi Anita jegyző. – Nemcsak éjjel garázdálkodnak a tyúkólban, hanem napközben is felbukkannak. Egyik lakótársunk kora reggeli találkozása a rókával százezer forint kárt okozott az autójában. Egy helyi lakosnak majdnem kétszáz tyúkját vitte el, egy másik helyről hetvennégyet. Bár tartanak az embertől, a kíváncsiságuk vagy éppen az éhségük, szomjúságuk sokszor legyőzi a gyanakvásukat. Kutyáknak, macskáknak kitett eledel, a komposztáló vagy az ételmaradék szagát árasztó kuka mind-mind vonzó lehet a számukra.

Sajnos a hivatal csak annyit tud tenni, hogy felveszi az illetékes vadásztársasággal a kapcsolatot, segítséget kér – tette hozzá a jegyző.

– Azt a választ szoktuk kapni, hogy az állatokat belterületen tilos kilőni, csapda állításával lehet befogni.

A Sormás Völgye Vadásztársaság vadásza, Kálmán György szerint kilövéssel, kotoréktisztítással tesznek az állomány ritkításáért, jóllehet a vadászok nincsenek ebben érdekeltté téve. A ragadozók elszaporodásáért a mezőgazdaság kemikalizációja a felelős: ha nincs rovar, bogár, nincs pocok és egér sem, ezért a róka bemerészkedik táplálékért a lakott területre. Ráadásul az önszabályozásért felelős veszettséget is felszámolták. Helyette a rühesség ütötte fel a fejét, szintén megfertőzve a házi kedvenceket.

A törvény szerint lakott területen valóban nem lőhet a vadász – bár a szakember szerint a sarokba szorított állatot az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül ki lehetne lőni. A mérgezés nem megoldható, a róka agyonütéséért az állatvédők tiltakoznának. Kálmán György elmondta: az egyetlen megoldás a csapda, amelyből korlátozott számban tud kölcsönadni, arról tömegesen gondoskodni nem a vadásztársaság feladata lenne. Hozzátette: a róka mindig magával viszi a zsákmányát. Ha valaki kivégzett baromfit talál az udvaron, ott nem róka járt, hanem például nyest, amely hasonló okok miatt merészkedik az emberek közelébe.