2020.08.08. 07:00
Keléd: ahol a tervek valóra válnak – A gazdaság fóliasátraiban idén 60 ezer palántát neveltek
A nehézségek ellenére minden évben annyi pénzt „termelnek”, mint amennyi a falu költségvetése. Kordonra futtatott uborkából 2,5 kilométernyi lett az idén, palántából pedig hatvanezer. A helyi és környékbeli munkaerőre épülő kelédi mintagazdasággal már többször foglalkoztunk. Feiler Ferenc polgármesterrel (képünkön) kora reggel találkoztunk a polgármesteri hivatal előtt, ahol egyből feltűnt az apró murvás parkoló, amely legutóbbi látogatásunkkor még biztosan nem volt ott.
20200806 Kelédi gazdaság, Feiler Ferenc Miklós polgármester, Keléd, Cseh Gábor, CSG, Vas Népe
Fotó: Cseh Gábor/Vas Népe
Mint kiderült, a parkolóra a falubuszok miatt volt szükség, mivel azok korábban az úton állva gyakran torlódást okoztak, ugyanis a Balatonra igyekvők miatt sokszor hatalmas az átmenő forgalom a településen. A polgármester a forgalmat egy futballpálya melletti kerékpáros pihenővel szeretné majd megállítani.
– Ha nem lett volna a járvány, ma már lenne kelédi száraztészta is, minden adott hozzá, munkaerő, épület, gép és a tyúkok is adnak naponta két-háromszáz tojást – kezdi sorolni a terveket a polgármester. Kastélyfelújítás, boltbővítés, templom- és fedettszínház-építés mind-mind napirenden van, miközben jó pár dolog már megvalósult. Például a hivatal mögötti, új típusú, polikarbonát tetejű fóliasátrak egy része már áll. Itt tavasszal szinte végig fűteni kellett, hogy kellően melegen tarthassák a gazdaság bölcsőjét, ahol mintegy 60 ezer palántát neveltek, ebből 20 ezer volt a paprika, 7 ezer a káposzta. Ha a kelédi eredményeket számokban akarjuk kifejezni, annak előbb-utóbb mindig hüledezés a vége. Lóból ugyan csak egy van, disznóból pedig csak néhány, de birkából már negyven, és a termelésre szánt terület is folyamatosan nő, jelenleg összesen húsz hektáron gazdálkodnak, ennek fele bérelt föld. Most – diákmunkásokkal együtt – 63-an dolgoznak azért, hogy a termés a földről eljusson a helyi zöldségfeldolgozóba és a piacra.
Kelédi gazdaság
Úgy tűnhet, Kelédet Isten a tenyerén hordozza, amibe belefognak, az arannyá változik, pedig azért itt sem megy minden simán. Tavaly a babot mind egy szálig lelegelték a nyulak, az uborkát meg idén háromszor kellett vetni, a barackfák pedig itt is elfagy-
tak egytől egyig. Bár a nyár szokatlanul csapadékos, mégis napi 20 ezer liter vizet locsolnak ki a földekre most is, igaz, tavaly csaknem 50 ezer liter víz fogyott egy nap. Nincs mit tenni, a zöldségek, különösen a paradicsom, a paprika meg az uborka igen vízigényes növény.
A zöldségfeldolgozóban jól láthatóan uborkaszezon van, és nem abban az értelemben, ahogyan mi használjuk, hanem tényleg. Szorgos asszonykezek tisztítják meg alaposan az uborkát, még az apró szőröket is eltávolítják, majd katonás sorban üvegekbe rendezik, hogy végül nyakon öntsék egy cukorból, sóból és fűszerekből álló forró főzettel. Hogy a gazdaság a nehézségek ellenére mégis képes évről évre megtermelni a falu éves költségvetését még egyszer, annak legfőbb oka az, hogy az állam a bérterheket átvállalja, de oka az is, hogy a kelédi föld már száz évvel ezelőtt is kertészetként szolgált, így a talaj csordultig van tápanyaggal. Mindez persze mit sem érne a gazdaságban dolgozók évek óta tartó kemény munkája nélkül.