Elnökválasztásról és a megosztottságról a kőszegi pódiumbeszélgetésen

Joe Biden demokrata párti jelölt nyerte az amerikai elnökválasztást: ő váltja Donald Trumpot az Egyesült Államok élén. Hoz-e, és ha igen, milyen változást az új elnök személye? Valóban gyógyíthatók-e a megosztott társadalmak, ahogy arról kampányában Biden beszélt? Ezt elemezték a meghívottak az Európa-házban és az online térben kapcsolódva.

A főigazgató megjegyezte: rekordot döntött a választási részvétel, az amerikai társadalom jelentős része változást akar, és abban reménykedik, hogy az USA képes visszaszerezni megtépázott presztízsét. Nem tudhatjuk, hogy ez sikerül-e, mindenesetre Joe Biden és Kamala Harris, aki az első női és színes bőrű alelnök lehet az amerikai történelemben, az együttműködés, a társadalmi kohézió helyreállítására tett ígéretet.

Biden nemzethez intézett beszédében azt mondta: „Eljött az idő, hogy begyógyítsuk a sebeket Amerikában. Olyan elnök leszek, aki nem megosztja, hanem összefogja az embereket.” A professzor ezzel kapcsolatban kiemelte: lényeges, hogy milyen irányban változik a világ legerősebb katonai hatalmának politikai diskurzusa.

Jim Skelly, az FTI-iASK vezető kutatója a trumpizmus politikai és kulturális hátterét világította meg elemzőket idézve. Szerinte is túl sok még a bizonytalanság, korai jósolni, mit hoz a jövő. – Ahhoz, hogy előremozduljunk, először vissza kell tekintenünk. A megosztottság hátterében, ami a járvány idején nemcsak az USA-ban, hanem más társadalmakban is erőteljesen kiütközött, felszín alatti, évszázadok óta meglévő egyenlőtlenségek és traumák húzódnak, amelyek az egész világra hatással vannak, mondta Jody Jensen, az intézet Polányi központjának vezetője. Megjegyezte: nem volt még olyan választás, amelyikben demokrata párti elnökjelölt szerezte meg a fehérek szavazatainak többségét (45 százalék). Hangsúlyozta, a trumpizmus egyhamar nem tűnik el, jelszavai és kiváltó okai tovább élnek a társadalomban.

Egy évvel a Covid-járvány megjelenése után kimondható: a pandémia mindenkit felkészületlenül ért, ezért senki sem reagálhatott megfelelően, fogalmazott Dan Brooks, az FTI-iASK ösztöndíjas kutatója, a Torontói Egyetem emeritus professzora. Mindeközben a tudományos közösség keményen dolgozott, és nemrég két vállalat bejelentette, hogy vakcinájuk az emberek 90 százalékát megvédi a koronavírustól. Hatalmas mérföldkőnek nevezte az eredményt.

Vajon realizálható-e a Biden által vázolt kép, a hídszerep, ami elindítja a párbeszédet, a hatékony demokrácia új verzióját? – vetette fel a főigazgató. Jody Jensen szerint kizárólag egy erős és határozott ellenpólus képes érdemben válaszolni a szélsőjobboldali populizmusra.

Schöpflin György professzor, az Európai Parlament volt képviselője Tallinnból jelentkezett be. – Teljesen semleges vagyok, ami Bident és Trumpot illeti – mondta. A megosztott társadalmakról beszélt – azon belül az USA kulturális megosztottságáról – és, hogy a bizalom szintje összefügg a kulturális homogenitással vagy sokféleséggel. A holland miniszterelnököt idézte, aki szerint a bizalom gyalog jön és lóháton távozik: jóval könnyebb lerombolni, mint felépíteni. Z. Karvalics László (FTI-iASK) a média, az álhírek, az információ szerepéről beszélt, amelyek a bizalmatlanságot mélyítik. A félretájékoztatás, ahogy a bizalmatlanság is, tünet és nem ok, hangoztatta.

Nem tudni, hogy mi történik, de megvan az esély arra, hogy a bizalmatlanság okozta válság visszahúzódik. Másrészt a trumpizmus Trump nélkül is tovább fog élni – ez a workshop néhány konklúziója. Miszlivetz professzor hozzátette még: Bident hiteles, integratív személyiségnek tartja. Abban bízik, több republikánust meg tud győzni, akik, ha nem is állnak át a demokratákhoz, mégis inkább Biden konszolidációs törekvéseit támogatják.