Bécsi terrortámadás

2020.11.03. 11:42

Halálfélelem az osztrák fővárosban – Vas megyeiek beszámolója a helyszínről

Az osztrák hivatalos rendőrségi jelentések szerint, négy személy meghalt, többen pedig súlyosan megsérültek, amikor hétfőn este merénylők csoportja tüzet nyitott Bécs első kerületének több helyszínén, közöttük a Seitenstettengasse zsinagógánál. Hat helyszínen hajtottak végre támadást, egy elkövetőt a rendőrök lelőttek. Öt merénylőt őrizetbe vettek, több másikat pedig még keresnek. A bevetés még mindig tart, éjjel egyre, egyetlen terrorista maradt szökésben.

vaol.hu/Vas Népe

Rendőrök egy lövöldözés helyszínén a bécsi Stadttempel nevű zsinagóga közelében 2020. november 2-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Christian Bruna

A Vas Népe és a vaol.hu bécsi illetőségű megyeieket keres. Helyszíni, beszámolókat folyamatosan közöljük. Az első helyszíni nyilatkozat egy kőszegi lánytól érkezett, Kata az osztrák fővárosban jár egyetemre:

„Pánik alakult ki, mindenki rohant, amerre látott” – Egy hajszálon múlt a Bécsben tanuló Vas megyei lány sorsa

A halálesetekkel, sebesültekkel járó hétfő esti bécsi lövöldözés idején öt perc különbséggel tartózkodott a helyszínen egy kőszegi lány, Kata, aki jogi egyetemre jár Bécsben. Már szerencsésen hazahozták, de a rettegés feszültsége még nem múlt el belőle, igyekszik megnyugodni, de még fél, itthon biztonságban érzi magát, de alig evett valamit.

- Hétfő este a kollégiumba mentem vissza, ott kellett volna átszállnom a Sveden Platzon az egyik metróról a másikra 20.25 körül, a terrortámadás pedig 8.20-kor történt – meséli a lány. – Leszálltunk az U1-ről és az U4 felé mentünk, amikor a hangosbemondó bemondta, hogy a metró nem áll meg, hagyjuk el a peront. Káosz támadt, mindenki a biztonsági őrökhöz igyekezett, hogy megtudjon valamit. Én is odamentem, mondták, hogy támadás volt, és megszökött a terrorista. Pánik alakult ki, mindenki össze-vissza beszélt, és rohant amerre látott…

Kata azt is elmondta, hogy a biztonsági őröknél szóba elegyedett egy ismeretlen hölggyel, aki látta, mennyire meg van ijedve, próbálta őt megnyugtatni. A Rotenturmstrasse felé nem lehetett menni, attól ötven méterre egy másik kijáraton mentek fel együtt.

- Rengeteg rendőrautó jött szirénázva, biztosították a Sveden platzot, nem engedték be az autókat, az embereket kiterelték onnan. Ott megy át az egyik híd a Dunán, arra felé vettük az irányt, átmentünk, így kijutottunk a lezárt részről. Láttuk, hogy mindenki rohan kifelé a belvárosból. Aztán elköszöntem az ismeretlen hölgytől, mondta, hogy ő is hazamegy, én is hívjak egy taxit – idézte fel Kata a feszült perceket. –Hívtam a taxikat, a harmadik szolváltató volt, aki felvette, olyan foglaltak voltak a vonalak, sokan hívták őket. Megígérte, hogy pár perc múlva jön, de nem jött. Negyed órát vártam, aztán jobbnak láttam gyalog elindulni, mivel onnan már nem lakom messze. A következő metrómegállóhoz érve láttam, hogy onnan is futnak fel az embeek velem szemben. Nem mertem továbbmenni, visszafordultam. Odarohantam egy taxihoz, beültem, nem érdekelt, hogy van-e benne valaki, mondtam a taxisnak, hogy vigyen a kollégiumba. Így végre eljutottam a második kerületbe.

Kata azt mondja, rettegett hétfőn, mikor mindez történt, és azóta is maradt benne félelem. Aznap este mindenkinek írt, akiről tudta, hogy Bécsben van, hogy kivel mi van, és neki is sokan írtak, hogy érdeklődjenek iránta. Próbálta magát megnyugtatni, de kevés sikerrel. Közben hallotta, hogy helikopterek köröznek a belváros felett, az egyik bevilágított a szobájába. Egy osztrák ismerőse is írt, hogy ha Bécsben van, szívesen hazaviszi.

- Azonnal igent mondtam, mert felmértem, hogy még nem kapták el az összes tettest, ki tudja, mikor, hol fognak megint rátámadni valakire – meséli Kata. – Kedden a gyerekeket nem kellett iskolába vinni Bécsben, és a munkahelyek is tolerálják, ha vakai nem megy be dolgozni. Nekem a koronavírus miatt az egyetemi oktatás november 30-ig mindenképpen online van, úgyhogy decembernél előbb biztosan nem megyek vissza. Bécs olyan lett hirtelen, mint egy szellemváros, sokan kerültek sokkos állapotba. Ma reggel hatra jött elém az ismerősöm, hogy hazavisz, együtt mentünk el a kocsijához. A rádióban azt hallottuk, hogy mindent ellenőriznek, de semmilyen ellenőrzéssel nem találkoztunk, simán kijutottunk Bécsből. Az ismerősöm Oberpullendorfig hozott el – aztán hazament a falujába -, oda jött értem anya.

Katától azt is megtudtuk, hogy még hétfőn este létrehoztak egy Facebook-csoportot, hogy „Biztonságban vagy-e Bécsben?” Ő is belépett, és jelezte, hogy igen. A közösségi oldalon sok videót látott a lövöldözésről, de a rendőrség kiírta, hogy ne posztoljanak ilyeneket, mert ezt a terroristák is látják, és így a rendőrök pozíciójáról is tudnak. Aztán az emberek levették ezeket a videóket, Kata pedig levette a biztonságáról szóló igen jelzést, nem merte kint hagyni, hogy ne legyen digitális nyoma sem.

- Most itthon vagyok Kőszegen, még nem ment ki belőlem a feszültség. Egy hajszálon múlt, hogy nem voltam ott azon a téren – összegezte a lány a történteket.

A terrortámadások mindig olyan távoli dolognak tűntek, és most egyszer csak itt van nálunk is, egyszerűen felfoghatatlan„ – Ausztriában élő magyarok meséltek a történtekről

Buchholzer Viktória, a Berzsenyi Dániel Főiskola egykori hallgatója most húszpercnyire él Bécstől családjával, de korábban három évig dolgozott tanárként a terrortámadás helyszínének közvetlen közelében. Kedden reggel sikerült beszélnünk vele. – Nagyon megrázó, ami történt, főleg, hogy több ismerősünk, barátunk is az I. kerületben lakik. Sajnos még mi sem tudunk mindenkiről mindent, várjuk, hogy jelezzék, rendben vannak. Lövéseket, szirénákat nem hallottunk, de gyakorlatilag hermetikusan lezárták az osztrák fővárost, és még ma is folyik a hajsza. Az iskolák elvileg működnek, de ma nem kötelező bemenni. Pánikot nem tapasztaltam, de az emberek most nagyon nem érzik magukat biztonságban. Van több muszlim ismerősöm is, akik szinte egytől egyig kiemelték a közösségi oldalukon: nem értenek egyet a terrorizmussal, és ez nem tartozik a vallásukhoz – fogalmazott Viki.

A cipőtervezéssel foglalkozó szombathelyi Lukács László már jó ideje Bécsben él, vele is kedden reggel sikerült felvenni a kapcsolatot. – Hétfőn, este nyolckor éppen egy online meetingen vettem részt 10. kerületi lakásomban, amikor nagyjából 20.15-kor bejött hozzám a barátom, aki amúgy rendőr, és közölte, hogy éppen terrortámadás van a belvárosban, neki be is kellett menni készenléti szolgálatba. Először nem hittem a fülemnek, de egyből megszakítottuk a megbeszélést, hogy mindenki utána tudjon kérdezni, hogy az I. kerületben élő barátok és ismerősök közül mindenki jól van-e, szerencsére az én ismerőseim közül mindenki jól van – mesélte Laci, aki 21 órától az ORF2 előtt ülve követte a fejleményeket. Szerinte a krízis kezelése nagyon profin zajlott, az osztrák közszolgálati tévé azonnal élőben közölt mindent és a rendőrség Twitteren is minden információt továbbított. – Egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen megtörtént, nekem a terrortámadások mindig olyan távoli dolognak tűntek, és most egyszer csak itt van nálunk is, egyszerűen felfoghatatlan. Ma mindenkitől azt kérték, hogy aki tud, maradjon otthon, így én is bezártam a stúdiót, várjuk, hogy feloldják a vészhelyzetet. Ami érdekes, hogy most sok rendőrt látni az utcán, sokan járőröznek, és ez számomra megnyugtató. A történtek hatása persze érződik a hangulaton, más, mint eddig, de Bécs erős város, ahol nagy az összetartás és a segítőkészség mindezek ellenére is – mondta bizakodva.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában