Melyik legyen az év hala jövőre?

A Magyar Haltani Társaság – folytatva a hagyományokat – 2021-re is meghirdeti az „év hala” versenyt. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltak, közülük a nyertes az lesz, amelyik a társaság tagjaitól és minden, határainkon innen és túl lakó, halakat ismerő, halakat szerető érdeklődőtől a legtöbb szavazatot kapja 2020. december 31. 12 óráig. A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük védett és fogható is. A haltani társaság honlapján szavazógombok segítségével az angolna, a jászkeszeg és a fürge cselle közül lehet választani. Hogy a választást megkönnyítsük, röviden bemutatjuk a három fajt.

ANGOLNA (Anguilla anguilla):

Ősi vonásokkal rendelkező kígyószerű hal, hátúszója egybeolvad a farok- és az anális úszójával, hasúszója nincs. Testhossza elérheti az egy métert, tömege a 4 kg-ot is meghaladhatja. Régebben rendszeresen feljutott a Fekete-tengerből a Dunán keresztül a nagyobb folyóinkba is, így természetes úton bevándorló őshonos halunknak tekinthető.

Korábban rendszeresen gyűjtötték az Európa partjaihoz érkező üvegangolnákat, melyekből nagy mennyiségben helyeztek ki a hazai természetes vizekbe is, a 90-es évek elején jelentkező angolnapusztulásokat követően azonban a telepítésekkel teljesen felhagytak. Kifejlett példányai a Sargasso-tengerben ívnak, a kikelt lárvák a Golf-áramlat segítségével érik el Európa partjait, amihez több mint két év szükséges. A felmelegedés következtében egyre kevesebb angolna érkezik Európa partvidékére, a faj világviszonylatban is veszélyeztetetté vált, ezért az IUCN Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták. A hazai horgászrekord: 4,75 kg (1997).

JÁSZKESZEG (Leuciscus idus):

Közepes termetű, szabályos formájú, ezüstös színű pontyfélénk, melynek barnásvörös alsó úszói az évek során egyre élénkebbé válhatnak. Apró pikkelyei szorosan ülnek egymás mellett, csúcsba nyíló, viszonylag kis szájával egyaránt fogyasztja az üledékben rejtőző gerinctelen állatokat, az apró halakat, de a növényi eredetű táplálékot sem veti meg. A nagyobb vízfolyások lakója, azonban találkozhatunk vele az áramló vizű csatornákban és a gyakran átkeveredő, felfrissülő tavakban is, mint amilyen a Tisza-tó. A Balatonban ritkaság. Ősszel rajokba verődik, a meder mélyebb részeire húzódva vészeli át a telet. A húsa szálkás, de ízletes. A hazai horgászrekord: 3,86 kg (1995).

FÜRGE CSELLE (Phoxinus phoxinus):

Áramvonalas, apró termetű hal. Kicsiny szája félig alsó állású, azaz felső állkapcsa valamelyest túlér az alsón. Testét lazán álló apró pikkelyek borítják. Oldalvonala nem teljes, többnyire csak a test első felén látható. Oldalán sötét foltsor húzódik végig. Ívási időszakban a hímek díszes, pirosas nászruhát öltenek. A hegy- és dombvidéki patakokban Európa-szerte előforduló halfaj, de a hegyi tavakban is jelentős állományai alakulhatnak ki. Óvatos hal, mely táplálékát csapatokba verődve keresi. A fiatal fürge csellék a planktonszervezetek fogyasztásáról viszonylag hamar áttérnek a kifejlett egyedekre jellemző vegyes táplálkozásra. Gazdasági jelentősége a pisztrángok és domolykók táplálékaként lehet. Magyarországon fogyatkozóban van, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll, amiből adódóan sem csalihalként, sem akváriumi halként nem használható.

A szavazás állása csütörtökön délelőtt az alábbi képet mutatta: a jászkeszeg 2201 szavazattal a voksok 49 százalékát gyűjtötte be, a fürge csellének 1382 szavazat jutott (31%), míg az angolna 914 szavazattal 20 százalékon állt.