Nyugdíjba vonult Pintér István, a kőszegi gyermekotthon vezetője, a padlóhoki-mozgalom meghonosítója

Pintér István 1974 augusztusában kezdett el dolgozni az Országos Gyógypedagógiai Intézetben mint gyermekfelügyelő. Folyamatosan képezte magát, szenvedélyesen szerette hivatását, 1991-ben lett a kőszegi gyermekotthon vezetője. Az elmúlt közel fél évszázad alatt számtalanszor változott az intézmény vagy éppen a munkáltató megnevezése. A gyermekotthon már évek óta nem tartozik a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményhez, igaz, helyileg az intézmény területén működik.

– Amióta az eszemet tudom, a pedagógusi pályára készültem, mindig az elesett gyerekek segítését, támogatását tartottam fő feladatomnak – mondta Pintér István. – Közel állt hozzám a közösségépítés, a társadalmi szerepvállalás. És a sport is – tisztában voltam azzal, hogy a sport kinyithatja a világot a fogyatékkal élő, a hátrányos helyzetből érkező gyerekek előtt.

A Speciális Olimpia Mozgalomhoz 1991-ben csatlakozott intézményünk. 1995-ben kezdtünk el foglalkozni a padlóhokival – ezt a sportágat kifejezetten a fogyatékkal élőknek találták ki. Edzői szemináriumokon vettem részt, a Jurisich Miklós Gimnázium amerikai

diákjainak a segítségével megismerkedtem a szabályokkal, a felszereléssel.

1996-ban vettünk részt az első nemzetközi tornánkon, nagy meglepetésre rögtön megnyertük a bécsi erőpróbát – és kvalifikáltuk magunkat a Speciális Olimpia Téli Világjátékokra, aminek 1997-ben Toronto adott otthont. Innen pedig nem volt megállás: 2001-ben Alaszka, 2005-ben Japán, 2009-ben az Amerikai Egyesült Államok, 2013-ban Dél-Korea, 2017-ben Ausztria volt a házigazdája a téli világjátékoknak – Alaszka kivételével mindenhol diadalmaskodtunk. Jó volt nézni a gyerekek örömét, fejlődését, közösséggé kovácsolódását. Szerénytelenség nélkül mondhatom, én vagyok a padlóhoki-mozgalom magyarországi meghonosítója.

– 1997-ben megalakítottuk a Kőszeg Wink Padlóhoki SC-t – folytatta Pintér István. – A kínai Wei Xiang személyében sikerült önzetlen támogatót állítani mozgalmunk mellé – akivel ma már nem üzleti, hanem baráti a kapcsolatunk. Fokozatosan bővült a tevékenységi körünk, ma már a padlóhoki- mellett működik a kosárlabda-, a labdarúgó-, a hófutó-, az úszó- és a kerékpáros-szakosztályunk. Közel száz sportolónk van.

A téli játékok mellett 2002 óta részt veszünk a nyári világjátékokon is: jártunk Írországban, Kínában, Görögországban, az Amerikai Egyesült Államokban és legutóbb, 2019-ben Dubajban. Az olimpiai esküt mindig a köztársasági elnök előtt teszik le a speciális olimpikonok. Viccesen szoktam mondani, minket már öt köztársasági elnök kiszolgált: a gyerekeink mondtak esküt Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál és természetesen Áder János előtt. A világjátékokon kívül számos nemzetközi versenyen vettünk részt több sportágban – összesen 25 országba jutottak el a sportnak köszönhetően a gyerekeink.

– Az én munkám egész embert kívánt, én pedig az egészemet adtam a közösségünknek, a gyerekeknek – tette hozzá Pintér István. – Minden percét élveztem a 46 év munkaviszonyomnak. A gyermek­otthonban éltem, bármikor, bárki kereshetett. Örömmel szerveztem az utakat, a versenyeket, felügyeltem a gyerekeinket szerte a világban, és nem okozott gondot a támogatók felkutatása, a kapcsolattartás a szponzorainkkal. Mindent annak rendeltem alá, hogy a fogyatékkal élő, hátrányos helyzetű gyerekeink arcára mosolyt csaljak, tartalmat adjak az életüknek.

Hozzáteszem, kiváló csapat segítette a munkámat, elkötelezett, magasan képzett kollégákkal dolgozhattam együtt. Mert, csak hogy félreértés ne essék: a speciális olimpia mozgalomban mindenki önkéntes alapon dolgozik és nem fizetségért. Búcsúzol csak azt kívánom a gyerekeknek, hogy a jövőben jobb életkörülmények közé kerüljenek. De hamarosan elkészülnek a gyermekotthon új épületei, tehát ez a kívánságom teljesülni fog.

Pintér István tevékenységét országszerte elismerték. A Magyar Speciális Olimpia Szövetség elnökségi tagja volt, egyben a padlóhokiszakág vezetője – nyugdíjba vonulásával mindkét tisztségéről lemondott. Sok kitüntetése, elismerése közül a 2014-ben kapott Pro Caritate díjára a legbüszkébb.

– Nem tagadom, nehezen szakadok el a világomtól, és egy kicsit talán félve kezdem meg a nyugdíjas éveimet – árulta el Pintér István. – De a Kőszeg Wink Padlóhoki SC-t továbbra is elnökként vezetem és maradok tevékeny tagja a gyermekek üdültetését segítő Mécses Alapítványnak, valamint megpróbálom elfoglalni magam a fiam családi vállalkozásában. Ha pedig a szakmában bárki kíváncsi a véleményemre, a tanácsomra, a tapasztalatomra, szívesen segítek.