Vas megyében a hóvirág úgy tűnik, végleg eldöntötte: idén januárban kezdődik a tavasz

Lassan hozzászokunk, hogy a kemény fagyos idő, a hó, a zúzmara, a befagyott tó már télen is ritka látványosság. Az enyhe idő miatt több kora tavaszi növényünk is növekedésnek indult. A Rába menti erdőkben már bimbós a hóvirág, de a Dobogó erdő tőzikéi is előbújtak. Tóth Sárát, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság botanikusát kérdeztük a jelenségről.

– Magyarországon a természetben egy hóvirágfaj él, teljes nevén ez a kikeleti hóvirág, a Galanthus nivalis – mondja a szakember. – Kertekben, dísznövényként elterjedt a pompás hóvirág, amit török hóvirágnak is neveznek. A mi hóvirágunk „normális” virágzási ideje február vége, március eleje. A feltűnőbb, nagyobb virágú, kis­ázsiai rokona korábban, akár januárban, olykor decemberben is kinyílik.

A hóvirág hagymás növény. A föld alatti szervében sok tápanyagot raktároz. Ezért a fagyos napok után, ha felenged a talaj, megindul a nedvkeringés, és kihajt a növény. A néhány fokos fagyot simán elviseli, és a hótakaró alatt is életben marad. Ha az ideihez hasonlóan korán virágzik, a beporzó rovarok lekéshetnék a virág nyílását, de ilyenkor a növény igyekszik a szaporodásához szükséges segítőtársait bevárni. Normál menetben a kemény fagyokat követő virágzás két hét alatt lezajlik. Ha az enyhe télben korán kinyílnak a virágok, akár egy hónapnál is tovább illatoznak.

Európában és a Közel-Keleten huszonegy hóvirágfaj él. Európa nagy részén a nálunk is honos Galanthus nivalis az elterjedt. Mintegy 6-7 faj került be a kertészeti kultúrába. A gyűjtők, termesztők mintegy 300 változatot tartanak számon.

A kikeleti hóvirág az EU-­csatlakozással lett védett 2005-ben. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.