#fiatalok

2021.02.26. 11:30

Előbb az ütem, aztán a dobolás – Az ostffyasszonyfai származású Ferenczi Bettina Tolvai Reni mellett is zenél

Ma már Budapesten él, de egy kis Vas megyei faluból, Ostffyasszonyfáról indult Ferenczi Bettina, vagyis Bebi, a tehetséges dobos lány. Az elmúlt időszak élményeiről és a koronavírussal kapcsolatos tapasztalatairól is mesélt lapunknak.

Tóth Dóra

Bebi már egészen korán belecsöppent a zene világába, édesapja – aki szintén zenész – volt az, aki elindította mostani útján: rávette a dobolásra. Bebi kezdetben tiltakozott, kislányként inkább táncolni és rajzolni szeretett volna, majd belekóstolt az éneklésbe is, így viszonylag későn, 14 évesen ismerkedett meg az ütőhangszerrel. Mint mondja, akik igazán profi kar­riert szeretnének befutni, már hatéves korukban kezdik a tanulást.

– Viszonylag sokáig hittem azt, hogy az éneklés lesz az, ami központi szerepet fog játszani az életemben, de nem volt elég önbizalmam – meséli Bebi, hozzátéve: a mai napig tanulja egyébként, hogyan bánjon a hangjával. Előnye is származott viszont a korai szárnypróbálgatásokból, az első ingerek még a tánciskolában érték, a latin zene alapozta meg az általa ma is követett zenei irányt.

Tanulása kezdetén az autodidakta dobos édesapa próbálta képezni, majd két hónap után vetette fel, ideje, hogy lánya zeneiskolába menjen, mert szerette volna, ha olyanoktól tanulna, akiknek valóban ez a szakmájuk – így került a tehetséges lány a celldömölki zeneiskolába.

Ha a késői kezdés annyi problémát nem is okozott, Bebinek is megvoltak a nehézségei.

– Annak idején meg akartam váltani a világot, és vérig voltam sértődve, ha úgy szóltak hozzám, hogy „a csaj dobos”. Ehhez hozzájött az is, hogy bő tíz év volt, mire én is jól éreztem magam ebben a szerepben. A fiúk sem tudták, hogy álljanak hozzám, hiszen egyformák voltunk, de nem vagyok fiú, így mégis kilógtam a sorból – eleveníti fel az emlékeket.

Ahogy haladt az idő, a Vas megyei közönségnek több formációban is bemutatkozott: dobolt többek között a Reakció és a Manuphanktura zenekarokban is, 2017-ben pedig szélesebb körben is megismerhették. A vasi lány ugyanis feltöltötte első feldolgozását a legnagyobb videómegosztó oldalra, egy évvel később pedig részt vett a Drum Line tehetségkutatón is, ahol végül az előkelő harmadik helyen végzett, természetesen a legjobb női dobosként. 2016-ban került Budapestre, az Etüd Jazz Konzervatóriumba vették fel.

– Ott jöttem rá, hogy amit addig csináltam, annak semmi köze nem volt a zenéhez. Megértettem, hogy ezt az egészet sokkal komolyabban is lehet csinálni – meséli, és azt is megtudjuk, fantasztikus tanára volt, akinél a legjobb kezekbe került.

Jelenleg Tolvai Reni lánybandájában zenél, és kicsiket tanít dobolni, mindkettőt nagyon szereti.

Fotó: Cseh Gábor / VN

– Reni nagyon profi és nyitott az újdonságokra, élmény vele és a többiekkel zenélni, a gyerekek pedig mindig feltöltenek. Alternatív oktatás van az iskolában, így az alapok mellett mindig van idő a játékra és a lelki dolgokra is. Mindig van valamilyen elszólásuk, amin lehet derülni – meséli nevetve a „tanárnő”.

Nem csak vidám dolgok történtek azonban a vasi lánnyal az elmúlt időszakban, a koronavírus hosszú időre ledöntötte a lábáról. Egy raktárkoncert napján érezte először, hogy valami baj van, és ugyan szédült, a fáradtságra fogta. A fellépés végére azonban már fulladt és kifejezetten kimerült volt. Másnap reggel hőemelkedéssel ébredt, úgy érezte, a szíve és a tüdeje is ég.

– Három napot töltöttem kórházban, és lelkileg terhelt meg a legjobban az egész. Hiszen ott voltam egyedül, a családom tőlem több száz kilométerre. Volt, hogy nem mertem elaludni sem – mondja. Végül hazamehetett, de a teljes felépülése tizenegy hétbe telt. Azt is megtudjuk tőle, hogy az első öt napban biztos volt abban, nem fogja túlélni a betegséget, csak a hite segítette abban, hogy ne hagyja el magát. Amikor kezdett gyógyulni, alvászavarok nehezítették a napjait, két hétig szinte le sem hunyta a szemét.

– Maradandó sérüléseket szereztem, nemcsak a fizikai szövődmények miatt, hanem lélekben is: mindent átértékeltem abban az időszakban, és sok dologhoz már egészen máshogy állok – mondja.

Bebi mára elvileg teljesen meggyógyult, de még mindig úgy érzi, néha nehezebben kap levegőt. Szerinte nagyon fontos, hogy mindenki vegye komolyan ezt a világjárványt, és azt üzeni: vigyázzunk egymásra és magunkra!

 

Ezek is érdekelhetik