Öt hétig tart a szőlővesszők oltása

2021.03.12. 14:00

Zsolnai Balázs kertészmérnök oltványok termesztésével foglalkozik

Szőlőoltványos régen szinte minden településen volt, a mesterséget a nagyüzemi termelés sodorta el. Zsolnai Balázs kertészmérnökkel beszélgettünk annak apropóján, hogy a fiával és a kollégáival a héten kezdték az oltást, ami öt héten keresztül zajlik.

Merklin Tímea

Eddig az alapanyagok feldolgozása folyt, most zajlik az oltás, áprilisban a hajtatás, májusban lesz a kiültetés szabadföldbe. Zsolnai Balázsék a nyár során termelik a vadvesszőket, a nemesvesszők előállítását pedig megbízható szőlészekre bízzák, és megvásárolják tőlük. A borászok számára ez felesleges, csak ledarálnák, elégetnék őket metszés után, hiszen ők a gyümölcsért termesztik a szőlőt.

– A szőlőoltványok vegetatív szaporítási módszerrel készülnek. Összepárosítjuk a két növényt, a vadvesszőt és a nemesvesszőt, ahol találkoznak, sebszövet képződik. Az utódnövény genetikailag megegyezik a kiindulási növénnyel, gyakorlatilag ez egy klónozás – tudjuk meg a kertészmérnöktől. – Amikor valaki szőlőoltványt rendel, számít neki, hogy milyen hosszú a tenyészideje, és hogy milyen a növekedési erélye, a vesszőtömeg változó. A szőlészek, borászok tudják, mit akarnak elérni, ezért célzottan kérik a szaporítóanyagot.

Zsolnai Balázs tanácsadó szerepet is vállal a fiatal csepregi borászok körében, akiknek nem ez a tanult szakmájuk, felnőtt fejjel vágtak bele, beleszerettek, de sok dologban tapasztalatlanok. Ha megkérdezik, a kertészmérnök elmondja a véleményét a talaj-előkészítés mikéntjéről, a növény ápolásának optimumairól. Szőlőjükben negyvenféle csemege van, egy gyűjtemény, ami huszonöt fajtával indult, egy-egy fajtából ötven tőke van, próbálgatják, hogy ezen a klímán melyik hogyan viselkedik, amelyik nem válik be, kivágják. A tizenegy éves ültetvény folyamatos változásban van. Sokan megkeresik oltványokért, a természettel összhangban dolgozni kreatív lehetőség.

Csak sejteni lehet a nyárból, hogy milyen lesz ősszel a szőlőtermés. Hatvan-hetven százalékban számít a tudás, a maradékot a hatodik érzékkel lehet kitölteni, hogy eltaláljam a megfelelő technológiát abban az évben az adott időjárási viszonyokra. Próbálunk eggyé válni a természettel, hogy azt az eredményt érjük el, amit akartunk. Számít, hogy mennyit esett, mennyit fújt a szél, mennyit sütött a nap, milyen volt a talaj állapota. Ezekkel kombinálva tudunk a lehető legjobb döntéseket hozni – fogalmaz Zsolnai Balázs, aki azt is elmeséli, száz éve még majdnem minden településen volt szőlőoltványos mint mesterember, de elsöpörte, ledarálta a nagyipari termelés, ahogy például a cipészt és más kis mesterségeket is. Sokan ismerték ezt a műveltséget, ilyen szempontból nem egy varázslatos szakma – mindenki tudta, hogy a faluban Jóska vagy Pista bácsi csinál oltványt vagy dugványt –, másfelől pedig nagyon is az, őt is nagyon magával ragadta. Gyerekkorában kertész vagy erdész szeretett volna lenni, az döntött a kertészet mellett, hogy oda nem volt felvételi a fertődi középiskolában. Aztán Budapesten a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre járt, szőlész szakon diplomázott, folyamatosan képzi magát, és gyakorlatban újítja meg a tapasztalatait.

A szőlőoltvány-termesztésre azért van ezen a tájon szükség, mert a dugványok (a nemesvessző ledugása a földbe) a filoxéra miatt itt nem alkalmazhatók, csak az Alföldön. A filoxéra egy olyan állati kártevő, ami a talajban lakik, a gyökeret szívogatja, és levéllakó változata is van, tünete, hogy vörös gubacsok képződnek a szőlő levelén. A szaporításhoz ezért jobb oltványokat használni.

Kiemelt képünkön: Zsolnai Balázs kertészmérnök és kollégái látják el a környék gazdáit szőlőoltvánnyal

Ezek is érdekelhetik