Szent György és a kódex

Az őskorban már az ezen a helyen létezett sánc közepére a római telepesek egy villát emeltek. Ennek alapjait felhasználva a 13. században épült meg a falu katolikus temploma, amelynek falaiba beillesztették az itt talált római sírköveket is.

A templom Szent György titulusát először IV. Jenő pápa oklevele említi. A dokumentumot a római kancellárián 1435-ben állították ki, Óvári Lőkös Miklós kérésére – aki jelen volt Zsigmond király német-római császárrá koronázásának ünnepségén.

A kegyúr az „örök városban” való tartózkodása idején, más magyar főurak példáját követve, dozmati birtokának plébániatemploma részére búcsúengedélyt kapott. A templom különleges értéke a „Dozmati Madonna”. A művészettörténeti kutatás kiderítette, hogy a Mária a gyermekkel szobor egy 15. században élt mester faragványa.

Dozmat más tekintetben is jelentős helye a szellemi kultúrkincseknek. Már több mint egy évszázada, hogy megjelent Sebestyén Gyula irodalomtörténész Regös énekek című kötete. A kiváló etnográfus ebben elsőként foglalkozott a dozmati regösénekkel. Kimutatta, hogy a faluban élő népszokás szövege tartalmazza legteljesebben az ősmagyar hitvilág csoda­szarvas-leírásait. De a múlt titokzatossága nemcsak a magyar eredetmondát lengi körül, az Országos Széchényi Könyvtárban Dozmati kódex néven őrzött ősnyomtatvány története is a múlt ködébe vész.

Aegidius Romanus De reginime principum című, Velencében 1498-ban nyomtatott művéről mindössze annyit tudni, hogy 1972-ben Dozmaton, egy lebontásra ítélt parasztház padlásán találták. A restaurátori jelentés szerint a kötet „hosszú ideig volt igen rossz körülmények között. Puha pergamenborítója, a nedvességtől sajnálatos módon szinte teljesen elrothadt. A lapok összetapadtak, hullámosan deformálódtak. A kék és piros színekkel rajzolt szép iniciálék és a fekete tintaírás sok helyen elmosódott.”

Az előkerült kódex jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a 14. századi szerző jogtudományi művének ez az egyetlen Magyarországon fellelhető példánya.

Érdemes tehát a gazdag történelmi múltú Dozmatra ellátogatni, ahol a 2013-ban átadott Csodaszarvas tanösvény a vidék szellemi néprajzát és természeti értékeit is bemutatja az arra járóknak, a Krisztina-kilátóból pedig csodás panoráma nyílik az Alpokaljára. Pillantás a múltba, pillantás a jelenbe – és talán a jövőbe is.

Kiemelt képünkön: A dozmati templom köveiben ott a történelem