A hideg áprilisi idő betett az idei méztermelésnek – Vas megyei szakembert kérdeztünk

Megkezdődött a méhészeknél a vándorlási szezon, ráadásul a mostani időszak a méhcsaládok fejlődésének legdinamikusabb időszaka. Néhány héten belül megduplázódik a méhek száma, egyedszámuk akár a kaptáronkénti 60 ezret is elérheti. Ilyenkor a méhésznek résen kell lennie, hiszen ha kirajzanak a méhek, akkor a nektárt már nem neki gyűjtögetik, hanem maguknak, a rajjal tehát elrepül a haszon is, arról nem is beszélve, hogy azok sem szoktak túl boldogok lenni, akiknek a szomszédjában egy méhraj megtelepszik. Maradásra kell tehát bírni a méheket, kedveskedni kell nekik például a kaptár bővítésével. Zajlik tehát az élet a méhészeknél, még sincs okuk a felhőtlen örömre, mert ahogyan Benedikti Árpád Vas megyei méhészeti szaktanácsadó fogalmazott, az idei már a nyolcadik szűk esztendő.

Ezúttal a szokatlanul hideg április tette tönkre az akácvirágzást, így az akác esetében már csak a másodvirágzásban bízhatunk, azokból a virágokból azonban már jóval kevesebb nektárt tudnak gyűjteni a méhek. Ez azonban csak az egyik baj, a másik, hogy a hideg miatt egy teljes generációnyi méh kimaradt. A hideg visszavetette a szaporodási kedvet, így most hiány van a gyűjtőképes egyedekből, bár a méhek most amúgy sem igazán aktívak, jobbára csak lézengenek a kaptárak körül, ugyanis 15-17 fok alatt nincs méztermelés.

Hétfőn és vasárnap persze meleg volt, de a héten folytatódik a borongós, hűvös idő, amit nem csak mi, de a méhek sem kedvelnek igazán. Ilyenkor tavasszal egy jobb méhkirálynő napi 1500-2000 petét is rak, hogy aztán 21 nappal később a kifejlődő méhek megkezdjék hat hétig tartó életüket. Az első három hétben a kaptáron belüli munkákat látják el, és csak életük második felében merészkednek ki a méhlegelőkre nektárt gyűjteni, a megkéső jó idő miatt azonban minderre már kevesebb idejük marad, mint egy jó évben – magyarázza a szakember a mostani helyzetet és hogy hogyan néz ki egy átlagos méh élete.

Amint azt cikkünk elején említettük, elindult a kaptárak vándoroltatása, igaz, ez Vas megyében annyira nem jellemző, sokan inkább csak választék színesítésére használják, de azért akadnak, akik csinálják. Közéjük tartozik Benedikti Árpád is, aki megyén belül utaztatja csak a kaptárokat, egy-egy jobb méhlegelő közelébe, de vannak, akik a megyehatáron túlra is elmerészkednek, például aki napraforgómézet szeretne, kénytelen ezt tenni. A vándoroltatás persze sok macerával jár, az állatorvosi engedélytől kezdve az önkormányzati bejelentésen át, a földtulajdonossal is meg kell egyezni, és alapszabály, hogy az érkező kaptárak sem az ott élőket, sem az ottani méhészeket nem zavarhatják.

Az átlagembert persze leginkább csak egy dolog foglalkoztatja: drágul-e majd a méz? A szakember szerint minden bizonnyal igen. Egyrészt, mert az általánosságban elmondható, hogy a méhészeknél kifogytak a készletek, ráadásul igazán jó termésre most sem számíthatnak. A KSH adatai szerint, míg tavaly februárban 1945 forint volt egy kiló méz piaci átlagára, addig az idén februárban már 2335, és nyilván ennél csak drágább lesz.