Színek és snittek a Gerenday-házban – Kondor János festőművésznek nyílt kiállítása Lábatlanban

A Gerenday Közösségi Ház kiállítótere valamivel kisebb alapterületű a sárvárinál, de a boltíves átjárók, a patinás ablakok hajaznak a Nádasdy-vár kiállítótereire. Kondor Jánosnak ez az első önálló tárlata Lábatlanban, de egy művészeti társaság tagjaként már láthatta a közönség itt a képeit. Akkor alapozták meg a két város művészeti kapcsolatát. Azóta a Gerenday-házban bemutatkozott már Simon János festőművész, majd egy évvel később Benkő Sándor fotóriporter is. A lábatlani művészek szintén állítottak már ki a Galeria Arcisban: egyéni és csoportos bemutatók egyaránt voltak.

A Kondor János-tárlatnyitó közönségét Szabó Ildikó, a ház igazgatója köszöntötte, a kiállítást Tóth László őriszentpéteri festőművész nyitotta meg. Kondor János felesége és László még a főiskolán voltak csoporttársak, akkor kezdődött a két művész barátsága is. Megnyitó beszédében ismertette János életpályáját, majd a száraz tények után művészeti tevékenységét mutatta be.

– Szerteágazó művelődésszervező tevékenységével párhuzamosan sokoldalú képzőművészeti alkotó munkát folytat. Sárvár közterein kiemelkedően szép bronz domborművei, az ugyancsak sárvári Sári-templomban (Szent Miklós-templom) vallási témájú képei láthatók, de illusztrációs tevékenysége is jelentős. Festészetét technikailag és tematikailag is a sokoldalúság jellemzi. Használja az olajfestéket, az akrilt, dolgozik akvarellel, pasztellel, s alkalmazza a vegyes technikákat is. Egy-egy témához kapcsolódóan sorozatokat készít, ciklusokban teljesíti ki festészeti gondolatait. Mindemellett előszeretettel alkalmazza a montázsszerű technikát. A filmművészetben, a filmesztétikában megfogalmazott tétel, miszerint „egy snitt meg még egy snitt az több mint kettő”, e képekre is érvényes: többlettartalmak keletkeznek. Az egymás mellé rendelt képrészletek együttese nagyon alkalmas összetett képi gondolatok kifejezésére, így a festmények szinte már mozgóképpé is alakulnak. A nagyon gazdag színvilág, a magas szintű kolorizmus varázslatos hatással van a nézőre. A képsorozatoknak és a sorozatok egy-egy darabjának is megvan a maga egyedi színharmóniája.

Tóth László személyes jellemzéssel zárta mondandóját:

– Kondor János nagyon igényes, mások talán úgy fogalmaznának, maximalista művész, aki művelődésszervezőként és művészként is mindig a legjobb megoldásra törekszik. Emberi kapcsolataiban kiegyensúlyozott. Sokoldalú műveltsége és nagyszerű kommunikációs képessége révén gazdag kapcsolati hálóval rendelkezik. Az értékest, a maradandót ki­váló érzékkel különbözteti meg az értéktelentől, így nem meglepő, hogy az általa irányított sárvári várbéli galériában nagyszerű kiállítások sorát hozta létre. Azt is érzékeltem, hogy az ott kiállító művészek milyen nagyra becsülik emberi és művészi értékei folytán.

Kondor János szinte vadonatúj kollekcióval érkezett Lábatlanba, a negyvenegy kiállított műnek körülbelül nyolcvan százalékát eddig még nem láthatta a közönség.

Kiemelt képen: A lábatlani kiállítótér kicsit hasonlít a sárvári Galeria Arcisra: otthonos az önálló tárlattal jelentkező művész számára