Látványos videón, lassítva mutatjuk, miként csapkodnak a villámok megyénkben

Az idei nyár igazán bővelkedik viharokban, így villámokban is. Ráduly László, a kőszegi időjárás-előrejelző csoport vezetője maga is megszállottan készít fotókat a villámokról. A képekből pedig nemrégiben – videó formájában – válogatást tett közzé, amelyen lassítva mutatja meg, miként csapkodnak a villámok Vas megye felett. 

- Volt, hogy az egyik tőlem mintegy kettőszáz méterre ért földet. No, ennek volt hangja, nem tagadom, megijedtem és azt mondtam, jó lesz visszavonulni – mondta lapunknak Ráduly László. – A villámok csak kis része ér földet, a dönt többségük vízszintesen terjed. A hosszuk akár az ötven, száz kilométert is elérhetik.  

A villám - a szakirodalom szerint, - nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet felhő–föld és felhő–felhő között is. Áramerőssége általában 20-30 000 amper, de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is. Óránként több százezer villámcsapás történik a Föld felszínén. 

A villám keletkezésének pontos folyamata még tudományos viták tárgya, de elfogadott magyarázat, hogy a villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, aminek következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül. A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel. 

A köznyelv a „szárazvillám” kifejezéssel jelzi, ha villámláskor nem esik az eső, azaz a felhőből hulló csapadék nem éri el a talajt. A „nyári villám” a szemlélőtől annyira távol látható, hogy onnan hanghatás nem, vagy csak gyengén érkezik. A távoli helyen ilyenkor általában esik az eső, de azt az észlelő nem érzékeli. 

A köznyelvben gyakran használjuk a derült égből kifejezést, de mit is jelent ez a népi megállapítás? – kérdeztük Ráduly Lászlótól. 

- Ez egy ritka jelenség, én még nem találkoztam ilyennel – kezdte. – Ezt a fajta villámlást monocellás (egycellás) zivataroknál figyelhetjük meg, amikor jól, élesen elkülönül a derült és zivataros rész egymástól, így a zivatarfelhőből induló villám a derült területre - 10- 20 kilométerre távolabb - érkezik meg. Innen ered valójában a kifejezés.