Programokban gazdag lesz ez az év is a Rába-vidéken - Kovács Andreát kérdeztük a tervekről

A Magyarországi Szlovének Szövetségéhez tíz kulturális csoport tartozik, rájuk ebben az évben is több szereplés vár Magyarországon, de vannak már meghívásaik Szlovéniába is. – A programtervet próbáltuk úgy összeállítani, hogy minden generációt megszólítsunk. A gyerekek számára táborokat, kirándulásokat, színielőadást szervezünk. A fiatalok az idén is lehetőséget kapnak arra, hogy az Alpok– Adria fiataljai című projektben új ismeretekre tegyenek szert. 

A programsorozat keretében öt találkozót szervezünk öt országban. A cél, hogy a határon túl élő szlovén közösségek fiataljai megismerjék egymást, így a helyszínek között ott lesz Olaszország, Ausztria, Horvátország, Magyarország és az anyaország, Szlovénia is – mondta Kovács Andrea, aki úgy véli: nagy feladatot, ugyanakkor nagy lehetőséget is jelent számukra a Szlovénia által támogatott – a magyarországi autochton szlovén közösség gazdasági fejlődését elősegítő – program, amelynek kivitelezője a Magyarországi Szlovének Szövetsége. Legutóbb Felsőszölnökön, a kifli- és csigerfesztiválon jött össze a rábavidéki közösség. 

A rendezvény ötletadója a felsőszölnöki Zsohár László. Korábban minden évben osztályozták saját boraikat a rábavidéki települések gazdái. A borok a házak közelében található lugasokról leszedett szőlőből készültek. Évről évre nőtt a nevezett borok száma, így 2017 óta már a Szlovén Mintagazdaság ad helyet a rendezvénynek. A szervezés továbbra is az ötletgazdákkal együtt történik. Mostanra a férfiak mellett a háziasszonyokat is bevonták a versenyzésbe, így a borok mellett a házi tésztából készült pogácsa, illetve kifli minősítésére is sor kerül. 

Az idén tizenhét rábavidéki bort és tizenkétféle házilag sütött sós kiflit értékelt a zsűri. Jelenleg a február 18-i rönkhúzás előkészületei zajlanak. A rönkhúzás elterjedése történetileg a teljes magyar–osztrák–szlovén határtérségre jellemző volt. A rábavidéki szlovének rönkhúzása a magyar és az osztrák rönkhúzástól abban tér el, hogy két nyelven, szlovénul és magyarul beszélnek a résztvevők. Ma is csak akkor tartják meg, ha tényleg nem házasodott senki farsang idején. A szokás nemcsak a nyelv megtartását segíti, az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik. 

A rönkhúzás fő szervezője az Országos Szlovén Önkormányzat, valamint a rendezvénynek helyet adó apátistvánfalvai nemzetiségi önkormányzat. A Magyarországi Szlovének Szövetsége és kulturális csoportjai is aktívan részt vesznek a munkában. A rendezvényen a helyi lakosok mellett érkeznek alakoskodók a Rábavidék teljes területéről, de jönnek a falvakból elszármazottak, sőt még a távolabb lévő diaszpórákban élők is. A rönkhúzás a magyarországi szlovén nemzetiség örökségeleme, amelynek határon túli támogatói is vannak Szlovéniából.