150 éves a farmernadrág, Magyarországon 45 éve kezdték gyártani

Koptatja öreg és fiatal, ám amíg tesz-vesz benne, nem nagyon foglalkoztatja, hogy kinek is az ötlete volt a farmernadrág-gyártás. 150 éve szabadalmaztatták, Magyarországon 45 éve kezdték gyártani. 

150 éves a szabadalom 

A Genovában gyártott kékvászont Levi Strauss keresztelte angolul blue jeans-re, hiszen a genovai fehér mellett indigóval kékre festett vásznakkal kereskedett. Strauss, amolyan nyughatatlan sikervadászként települt át az USA nyugati partvidékére, ahol jó sorsa hozta össze a rigai származású szabómesterrel, Jacob W. Davissal. Az első farmernadrágot egy favágó rendelte meg Jacob Davistől, aki 1870-ben készítette el az ominózus ruhadarabot. Ám kellett hozzá egy erős pamutszövet, amit San Franciscoban, éppen Levi Strauss bajor méteráru-kereskedőtől szerzett be. Davis megrendelőinek zöme marhahajcsárokból, aranymosókból és hasonló alkalmi pénzkeresőkből került ki, akik azt szerették, ha minél tovább hordhatják ruhadarabjaikat. Davis egy napon talán azért, mert a vastag vászon varrására ráunt, tű helyett apró szögecseket vett a kezébe, és azokkal kezdte összeerősíteni a pantallók darabjait. Újításával óriási sikert aratott: minden valamirevaló cowboy és sheriff ilyen szegezett viseletben akart díszelegni. 

Annyira megszaporodtak a megrendelések, hogy Davisnek San Franciscóba kellett költöznie a hatékonyabb munka érdekében. Mindemellett társult Strauss-szal és 150 évvel ezelőtt, 1873-ban szabadalmaztatták a farmernadrág kialakítását, és a zsebek szegecselését. Leginkább az indigókék nadrágok iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés, ez terjedt el „Levi’s” néven. Strauss eleinte Európából vásárolta a szövetet, majd egy amerikai gyár, az Amoskeag vált a szállítójává. 

Levi Strauss az újításban felismerte a nagy üzletet, és a pofonegyszerű eljárást végül megvásárolta Davistól. Szabóságokat, majd áruházakat nyitott, majd San Francisco egyik leggazdagabb embere lett. 

A nadrág anyagát denimnek nevezték, amely már a késői középkorban ismert volt Európában. Franciaországban, Nîmes városában gyártották. Serge de Nîmes néven vált népszerűvé, innen ered a későbbi farmernadrághoz használt szövet elnevezése. Levi Strauss eleinte barna színű denim anyagot használt, majd áttért az indigókék színre. Az első farmernadrágok ismertetőjelei a szegecsek mellett a barna bőrcímke, ill. az 1936-ban bevezetett piros címke volt. 

Strauss legfőbb versenytársa Paul David Lee volt, aki 1889-ben alapította meg cégét. Lee 1913-ban „Union All” néven egybeszabott munkaruhával (kezeslábassal) jelent meg a piacon, amit a „blue jeans”-hez hasonló szövetből készített. 

Ezek az ős-farmerek persze nem egészen úgy festettek, mint mai társaik, de lényegben megegyeztek: a célszerű szabás, a tartósság, no és nem utolsósorban az olcsóság jellemezte őket. 

Olcsó, strapabíró viselet, majd a lázadás szimbóluma 

Külön érdekesség a blue jeans világhódításának az útja. Az Egyesült Államok nyugati partvidékéről, ahol elsősorban munkaruha volt — az 1930-as években került át a keleti partvidékre, ahol viszont kellemes és kényelmes kirándulóöltözetként viselték. Viselték a farmerek és a cowboyok is. A férfiakén elöl, a nőkén a jobb oldalon volt a hasíték. A 30-as években John Wayne és Gary Cooper westernfilmjeiben a szabadság és függetlenség jelképeként tűnt fel. 

Szűk két évtized múltán pedig már világszerte feltűnt. Elsősorban az ifjú értelmiségiek, egyetemisták, főiskolások kaptak rá, olcsósága mellett azért is, mert használata kifejezett valami lázadást. Aki farmert öltött, arról tudni lehetett, hogy okkal, ok nélkül, de elégedetlen. Az egyre népszerűbb viselet a megszokott formális öltözködéssel szembeni ellenállást fejezte ki. Az idősebb generáció ellenszenvét oly mértékben kiváltotta, hogy se színházba, se éttermekbe nem engedték be a farmernadrágot viselő személyeket. 

Az 1960-as évekre az USÁ-ban jelképpé vált: hordták tiltakozásul a fajüldözés ellen, a vietnámi háborúval való szembefordulásként. Majd az új zenei irányzat, a rock szimbólumává vált. A hippik például saját készítésű virágmintákat, békejeleket hímeztek rájuk. A 70-as évekre egyre elfogadottabbá vált a farmer, Európában is népszerűvé vált. Alig győzték a farmert szabni, varrni, no és természetesen szegecselni a gyárak. Ontották nem csak a kékvászon nadrágot, de a hozzá illő dzsekiket, ingeket is. Az 1970-es évekre már széles körben elterjedt, mint szabadidő-öltözet. Az 1980–90-es években a divattervezők is megtalálták benne a potenciált.  

A Levi Strauss és a Lee mellett több ruhagyár is elkezdett foglalkozni a farmerral, saját ötleteiket is beleszőve. Többek között a Lee Cooper, a Mustang, a Wrangler, vagy éppen a Diesel világmárkává nőtte ki magát. 

Farmergyártás Magyarországon 

Bármilyen furcsán is hangzik, de a farmernadrág amerikai megjelenése előtt 22 évvel, Magyarországon már gyártottak ehhez hasonló nadrágot. 1848-ban olaszok dolgoztak a szegedi várban: vitorlavásznat gyártottak. Olaszok lévén, ezt kékre festettek, és ebből varrtak erős nadrágot a katonáknak.  

A szegecseléses technikáról és a szabadalomról „lecsúszva” Magyarország kissé későn, de annál nagyobb erővel kapcsolódott be a farmergyártásba. Eleinte csak turista importból, és eléggé drágán kerülhettek az országba ezek a nadrágok. 

A Május 1. Ruhagyár 1977-ben kötött szerződést az immár céggé terebélyesedett Levi Strauss birodalommal, mégpedig úgy, hogy Straussék nemcsak a technológiai ismereteket osztották meg a magyar partnerrel, hanem a munkaszervezési tudnivalókat is.  

Mindemellett a 70-es években a hazai textilipar is elkezdett kísérletezni a farmerszövet gyártásán. Előbb Szegeden, majd Budakalászon vált sikeressé a kísérletezgetés. A magyar farmer gyártása 1978-ban indult meg. Pályázat útján vártak a szövet elnevezésére javaslatokat, amelyek közül a „Trapper” nevet választották. 1979-ben a Trapper farmerszövet díjat nyert a Kiváló Áruk Fórumán. A hazai piac mellett a KGST országaiba, főleg a Szovjetunióba készültek Trapper farmerek. Az indigókék mellett drapp, barna, khaki és fekete színben is. Bevezetését nagy reklámkampány kísérte, a reklámarca Kocsis Mihály modell, színész, kaszkadőr volt. A Trappert 1978-tól 1982-ig gyártotta a budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat (BUDAFLAX). A nadrág két fazonban volt kapható: egyenes szárú és répa. 

A 80-as évekre a Lee Cooper cég gyártási licence alapján folyt a gyártás – már nem Trapper, hanem Lee Cooper néven. Egészen 1993-ig, a kelet-európai piac elvesztéséig. 2005-ben újra elkezdték gyártani a Trapper farmert az eredeti szabásminták alapján, de már külföldi szövetből.