40 éve mentették meg a zarkaházi Szily-kastélyt - 1983-ban TSZ-irodából vált a Vas megyei Vegyesipari Vállalat irodaházává

Ami a települést illeti, a régi Hermán faluból vált ki a 12 és 13. század fordulóján. A Zarka család a megye egyik legrégibb családja volt, a Váti család egyik ága. Zarkaháza a család egyik birtokmegosztásában már 1508-ban szerepel, később "Zarkafölde" néven is szerepelt. 1668-ban a káptalan jegyzőkönyvében viszont már "Szarkaháza" alakban szerepelt a település neve. 1872-ben hozzácsatolták Bádonfa községet. 1935-ben Zarkaházát csatolták Szentkirályhoz. 1950-ben lett Szombathely része.

Az emeletes barokk-copf stílusú kastélyt még 1787-ben épült Hefele Menyhért tervei alapján. Szily János, Szombathely első püspöke építtette nyári rezidenciának. Az épület fénykorában az Estei hercegi családé, majd a Wittelsbach hercegeké lett. A falu a 19. században a bajor királyi herceg és a gróf Festetich család birtoka volt. Akkoriban nem is gondolták volna, hogy lesz olyan időszak, amikor katonák veszik birtokba: 1945-ben szovjet csapatok rendezkedtek be a falai között. Ezt követően lakásokat, illetve TSZ-irodát alakítottak ki benne. Egészen 1981-ig, az épület megmentését irányzó társadalmi akcióig.

A szakszervezetek felhívására több mint egymilliót fizettek be egy közös számlára mindazok, akik a helyreállításból máshogy nem tudják kivenni a részüket, ám a társadalmi összefogásból nem akartak kimaradni. A teljes költség nyolcmillió forint lett volna, végül csupán négy és félmilliót kellett kifizetni, amiből jelentős összeget vállalt magára a megye és a vasi megyeszékhely.

1982-ben a kiviteli terveket az AGROBER munkatársai készítették. Az Ingatlankezelő Vállalat az ablakkereteknek, nyílászáróknak, a VASÉP a lépcső vasszerkezetének, a MAV Járműjavító Üzem a bejárati ajtóknak a gyártását vállalta. A bádogos munkát a LAKMETÁLL végezte, az ÉDÁSZ és a Víz- és Csatornamű Vállalat pedig az épületen kívüli elektromos-, csatorna- és vízhálózatról gondoskodott. A munkákat a városi tanács tervosztálya irányította a Vas megyéi Beruházási Vállalat segítségével. A Vasber munkatársai engedélyek megszerzésében, üzletkötésekben, műszaki ellenőrzésben segítettek, koordinálták és ütemezték a munkát. A Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói is találtak maguknak munkát a felújítás során.

Dolgoztak rajta a toronyi költségvetési üzem dolgozói is, akik a falakért feleltek. A szigetelést kisiparos végezte, 1982 nyarán a nyílászárók is felkerültek. Ezt követte a tetőszerkezet felújítása, és csak ezután láthatott hozzá a homlokzat felújításához az Országos Műemléki Felügyelőség. 

A negyven évvel ezelőtti átadást követően csakhamar ötven megváltozott munkaképességű dolgozó - vakok, gyengénlátók, mozgássérültek és szellemi fogyatékosok - munkahelye lett a zarkalházi kastély. A földszinten szociális helyiségeket alakítottak ki a raktárak és a melegítő konyha mellett. Az emeletre tervezték az öltözőket, a fürdőket, és azt a három nagy termet, ahol egyebek között műanyagjátékokat és ipari szerelvényeket gyártottak a Vas megyei Vegyesipari Vállalat dolgozói.

A 40 évvel ezelőtti átadón vendégül látták mindazokat, akiknek áldozatos munkája nyomán egyre többen dolgozhattak a megyében azok közül, akik nem kelhettek versenyre egészséges embertársaikkal. A vendégeket egy tenyérnyi emlékplakettel ajándékozták meg, amelyen a zarkaházi kastélyépület homlokzata volt látható. 

A Vas megyei Vegyesipari Vállalat végül 1993-ig volt lakója az épületnek, majd 1998-ban a város a Györgyöshermán-Szentkirály Polgári Kör számára vásárolta meg és kulturális központtá alakították.