Erőt ad a munkához - „Keresztény házban dolgozom” képzés Szombathelyen

A képzés olyan, személyes gondoskodást végző dolgozóknak nyújt segítséget, akik keresztény intézményben végzik munkájukat. Célja, hogy megerősítse őket hivatásukban, illetve, hogy segítséget nyújtson számukra a kiégés megelőzésében. Nemcsak ismeretanyagot kíván átadni, hanem viszonyulásokat, érzéseket. – Részben önismereti karakterű a tréning – mondja Johann Gyula. – Olyat adunk, ami kiszakítja a résztevőket a mindennapokból, ami segít abban, hogy ha valakinek nehézsége, dilemmája van, akkor hol tud erre megoldást találni. Lényege, hogy csoportban dolgozva az evangélikus egyházhoz közelítsük azokat a munkatársakat is, akiknek ismeretlen egyházunk, azokat pedig erősítsük, akik keresztényként, evangélikusként szolgálják a rájuk bízottakat. 

A képzés mikéntjéről a következőket mondja a lelkész: – A tréningen gyakorlatokat végzünk, feladatok vannak. Nem csak intellektuális szinten, előadások formájában történik a képzés. Beszélgetünk egymással, fontos szerepet kapnak az érzések. Szóba kerül, hogy egy-egy esettel kapcsolatban kinek milyen érzései vannak. Ezekkel nagyon komolyan számolunk. – A szociális szféra nem a legmegbecsültebbek közé tartozik a társadalmunkban – folytatja Johann Gyula. – Tudatosítanunk kell magunkban, hogy mi az értelme annak, hogy reggel felkelünk, elindulunk, dolgozunk; és ha nem is olyan a megbecsültség, mint szeretnénk, akkor is lássuk az értelmét. Nemcsak a munka értelméről van szó, tulajdonképpen az élet értelméről is. A résztvevők megnyílnak, a legmélyebb érzéseiket osztják meg. Ez nagyon erős odafigyelést igényel az oktatók részéről. 

– A tréningen a csoportvezetők nem egy pulpitus mögül beszélnek, ami egy távolságot is jelent, hanem a személyiségükkel vannak jelen ebben a közös útban. A vezető nem kívülálló, feladatkiosztó és elszámoltató szerepben van, hanem behozza a személyes érzéseit, gondolatait. Lényeges, hogy érezzék a jelenlévők, hogy itt figyelnek rájuk. A résztvevőktől nagyon pozitív visszajelzések érkeztek. Sokat adott számukra az együtt töltött két nap. Volt, aki a kapott Túrmezei Erzsébet verset kitette irodája ajtajára, hogy erőt meríthessen belőle. Szabó Miklós, a központ intézményvezetője fontosnak tartja az anyagi odaszánást a központ részéről. – Nem lehet pénzben mérni, mit jelent egy munkatársnak, hogy két napra kizökken a munkavégzésből, és hogy olyan értékes emberekkel találkozik, akik a hitelességük kapcsán bele tudják helyezni ebbe a munkaközösségbe. Ősszel újabb csoportot szeretnénk indítani – hangsúlyozta.