Amnesztia a kutaknak - Augusztus végéig elkészül a vízkészletvédelmi országtérkép az új szabályozáshoz

Amikor Horváth Lajos és felesége, Ani néni 1952-ben beköltözött a tömördi családi házba, a telken már állt a kút. Annak idején a vizet még vödörrel húzták fel, aztán évekkel később beszerelték a szivattyút, vagy ahogy azt még sok helyen mondják: a hidrofort. A településen 1985-ben építették ki a vezetékes ivóvíz-hálózatot.  – A kutat megtartottuk, az mindig jó szolgálatot tehet – meséli Horváth Lajos. – Amikor a gyerekek kicsit voltak, a kút vizét bevizsgáltattuk, minden érték rendben volt. Emlékszem, a nyári nagy melegekben milyen jólesett a friss és hűs kútvíz, amit most már csak locsolásra használunk. A kertünkben sok a növény a virág. Néhány paprikát és paradicsomot is termesztünk. A kút tíz méter mély lehet, de az elmúlt évtizedekben adódhatott bármilyen aszály, sosem száradt ki. Mi már tavaly bejelentettük a kutunkat. Jó érzés, ha minden rendben van.  

Az Országgyűlés által frissen elfogadott törvénymódosítás értelmében azonban a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenteni. Üzemeltetésükhöz nem szükséges vízjogi engedélyt kérni sem. A törvénymódosítást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is támogatta. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből tudható az is, hogy a jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül.

Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket. Ez utóbbi kategóriába hazánk területének 12 százaléka tartozik, ezek a védendő ivó- és karsztvízbázisok. A területek besorolását a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság.  A törvény értelében 2024. január elsejétől a kockázatmentes helyeken az újonnan ásott, 50 méternél nem mélyebb otthoni kutakat továbbra sem kell bejelenteni; az agráriumban használt öntöző kutakat azonban igen. A kockázatos besorolású területeken a mezőgazdasági víznyerők kiépítését a Nemzeti Földügyi Központnál kell engedélyeztetni. A lakosságnak az is elég, ha ezt a katasztrófavédelemnek jelzik.

A jogszabály szerint a háztartási igényt kiszolgáló kút éves vízhozama nem haladhatja meg az évi 500 köbmétert és az ivóvíz-ellátás mellett a háztartás mértével összefüggő vízszükséglet biztosítja.  

„A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége. Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre, a gazdálkodóknak fontos szem előtt tartani a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő termelés szabályait, annak érdekében, hogy hazai vízkészleteinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára” – zárul a kamara tájékoztatója.