Megőrizni az identitást

-Szentgotthárdon születtem, a gyermekkoromat Apátistvánfalván töltöttem, ott jártam általános iskolába. A szentgotthárdi gimnázium elvégzése után a ljubjanai egyetemen tanultam, majd Szombathelyre kerültem, a Tanárképző Főiskolára, szlovén szakra. Később HR szakot végeztem Budapesten. Közben már dolgoztam is a szentgotthárdi művelődési központban, ahol kiemelten szlovén nemzetiségi programokkal foglalkoztam, majd tanár gyakornok lettem Apátistvánfalván, a kéttannyelvű iskolában. Szlovén nyelvet, orosz nyelvet és technikát tanítottam. Rövid ideig a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének voltam a szlovén referense, majd 1989-ben - a szervezet megszűnésekor - nevelőtanár lettem a gimnáziumban, ahol szlovén nyelvet is tanítottam. Onnan a szentgotthárdi munkaügyi kirendeltségre kerültem ügyintézői munkakörbe, 1997-től pedig vezetőnek neveztek ki. Közben szlovén óraadó voltam és közgazdaságtant tanítottam a III. Béla Technikumban – kezdte a bemutatkozást Bartakovics Attila, akit 2020 augusztus elsejével neveztek ki a Szlovén Rádió Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének. Azóta nemcsak vezetői feladatokat lát el, hanem szerkeszt, riportokat, magazinműsorokat készít, vág, és adásba is teszi az anyagait.

-A média területén csak néhány éves tapasztalatom volt, amikor elvállaltam a vezetői munkát, egy ideig ugyanis a gotthárdi televíziónál dolgoztam szerkesztő riporterként. De a rádió működését ismertem, hiszen a felügyelőbizottság elnöke voltam sokáig – teszi hozzá Attila.

Öten dolgoznak a rádiónál, mint főállású alkalmazottak, de külső munkatársaik is vannak Szlovéniából. Nemcsak a rábavidéki szlovén kisebbség híreit dolgozzák fel, hanem a Muravidékre is átjárnak, sőt egész Szlovéniából közölnek híreket. Az adások rábavidéki nyelvjárásban folynak kilencven százalékban, kisebb részben szlovén irodalmi nyelv is hallható. Az RTV Slovenia Radio1 Programtól kapnak anyagokat, erre külön együttműködési megállapodás készült 2022-ben, amit idén már meg is hosszabbítottak. A Muraszombati Rádióval, illetve a magyar Mária Rádiónak megfelelő szlovén katolikus szerkesztőséggel is remek a kapcsolat, onnan is küldenek híreket a kollégák.

A rádió célja – ahogy a többi szlovén nemzetiségi szervezeté is -, hogy a rábavidéki nyelv fennmaradjon és a népi hagyományokat megőrizzék. A fiatalok bevonzása is fontos, a nyelvet, a kultúrát ugyanis csak ők tudják hosszú távon életben tartani.

-Kíváncsian várom a népszámlálás eredményét. Legutóbb 2800-an vallották magukat rábavidéki szlovénnek, bízom benne, hogy az idei adatok nagyobb számot mutatnak majd - mondja Attila, majd hozzáteszi: a szlovén rádió gondolata 1997-ben merült fel először, a nemzetiségek körében nekik van önálló, lokális rádiójuk, ez büszkeségre ad okot. Fenntartó tulajdonosuk az Országos Szlovén Önkormányzat. A magyar állam kétharmad részben támogatja működésüket, Ljubljanából, a Határon Túli Szlovének Hivatalától és az MTVA-tól pályázatok útján kapnak forrást.

A Rádió Monošter 2000. június 23-án szólalt meg először, heti nyolc órában, 2012 januárjától azonban már heti 28 óra műsort ad, hétfőtől vasárnapig minden nap, 12-16 óra között. A rádió 15 kilométeres sugarú körben hallgatható, két frekvencián, a 106,6 MHz-en és a 97,7 MHz-en.

-A kakas a logónk fő eleme, kukorékolása a szignálunk. Hogy miért? Egyszerű a válasz: arra figyelmeztet, hogy mi – rábavidéki szlovének- ébresszük fel öntudatunkat és tartsuk meg identitásunkat - zárta szavait a vezető.