Az ajándékvásárlásnál sem pihennek az online csalók - Így vigyázzunk a pénzünkre az adventi időszakban

Ellepték a világhálót az online bűnözők, egyre többször találkozhatunk netes átverésekkel, nem létező webshopokkal, banki csalókkal. A kibertér a lopások egyik fő területévé vált, az adatainkra és a pénzünkre utaznak a digitális világ bűnözői.

A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre elmondta, az idei évben október végéig 472 büntetőeljárás zárult le online térben elkövetett csalási ügyben a megyében, jó hír, hogy ennek a 83,4 %-ában sikerült elfogni az elkövetőt. Leggyakrabban információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással találkoznak, azaz online ügyfélportálokon tárolt adatokkal való visszaéléssel. Próbálkoznak e-mailekkel, telefonon és SMS formájában is, tehát széles a paletta, ebben a cikkben a karácsonyi vásárlások kapcsán csak az internetes vásárlás veszélyeit érintjük, a sorozat következő részében kitérünk a bűnelkövetés egyéb formáira is.

- Az internetes adásvétel esetén a vásárlókat attól óvtuk, hogy a webáruházból történő vásárlásnál is felléphet kockázat, például előfordulhat, hogy nem azt kapjuk, ami a képen szerepel, más minőségű árut kapunk, vagy előre utalás után egyáltalán nem érkezik meg a csomag hozzánk. Mindig meg kell nézni, hogy mennyire megbízható az oldal, milyen értékelései vannak. Alapvetően az utánvétes fizetés a leginkább biztonságos, mert így biztosan kapunk valamit a pénzünkért – mondja Barabás Mónika rendőr őrnagy, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályának csoportvezető-helyettese.

Ha webáruházban szerezzük be a karácsonyi ajándékokat, akkor kevesebb a kockázat, de itt is fontos megnézni a honlap valódiságát – a legjobb erre, ha a kurzort rátesszük a weblap címe mellett található lakatra, így láthatjuk az oldal adatait és meg tudunk győződni arról, hogy valós honlapon járunk-e. Az internetes apróhirdetések kockázatosabbak, mivel nem ismerjük a feladót, nincs róla információnk és a világhálón a névtelenség mögé bújhat.

Barabás Mónika hozzátette, az ünnepi időszakban megnövekedett internetes vásárlásoknál, adás-vételeknél eddig csak a vevők járhattak pórul, de az utóbbi időben az a rendőrség tapasztalata, hogy az eladók is áldozattá válhatnak. Olyan esetekkel találkoztak, hogy a vásárló ismert csomagküldő szolgálat igénybevételével szeretné a adás-vételt lebonyolítani. Ezzel nem is lenne gond, csak a vásárló küld jellemzően ilyenkor egy linket, amire ha rákattintunk, egy adathalász oldal nyílik meg, és aki itt az pénzügyi adatait megadja, az gyakorlatilag hozzáférést biztosít a számlájához a csalónak pedig innentől már nyert ügye van.

A Bűnmegelőzési Alosztály gyakran tart információs kitelepüléseket kiberbiztonsági témában, egy ilyen rendezvényen találkoztak hasonló esettel, ahol az eladó szerencsére időben észbe kapott. Felmerült benne, hogy miért kéri a vásárló az ő bankkártya számát és CVC kódját, amikor ő az eladó? Az utaláshoz pedig csak egy névre és egy számlaszámra lehet szüksége a vásárlónak, így gyanússá vált a dolog és végül nem adott meg semmilyen kártyára vonatkozó adatot, így nem vált csalás áldozatává. - Ezért jó ha tudjuk, hogy mi mire való, logikusan átgondoljuk és nem adunk meg olyan adatokat, amire nem lehet szükség – teszi hozzá az őrnagy.

További tanácsai, hogy ne kapkodjunk és gondolkodjunk higgadtan, így könnyebben észrevesszük az árulkodó jeleket. Gondolkodjunk el azon, hogy mi is kell pontosan egy utalás végrehajtásához. Ha egy eladó a kártyánk PIN-kódját vagy CVC kódját kéri, máris felmerül a kérdés, mi szüksége van rá? Ha mi veszünk valamit az internetes, nekünk van kell egy név és bankszámlaszám, ha eladók vagyunk, mi adjuk meg ugyanezen adatokat a másik félnek. Mindenképpen fogjunk gyanút, ha egy személy PIN-kódot vagy CVC kódot kér, idegennek ilyen bizalmas pénzügyi adatokat semmilyen esetben ne adjunk ki.

Ha megtörtént a baj, amint tudatosul bennünk, hogy online csalás áldozatai lettünk, hívjuk fel a bankunkat és azonnal tegyünk feljelentést a rendőrségen. Barabás Mónika megosztotta velünk, bár pontos adattal nem rendelkezik, de tudomása szerint több tízmilliós kárt is okozott már ilyen csaló Vas megyében, a bűnelkövetés módszerétől és eszközétől függően pedig akár 8 éves börtönbüntetés is járhat a kibertérben garázdálkodóknak.