Nyitogatós, simogatós, zenélő: olvasóvá nevelés - Mittli Éva gyermek klinikai szakpszichológus előadása

A mesélés különleges alkalom, lehetőség a kapcsolódásra szülőnek, gyermeknek egyaránt. Ilyenkor mintha megállna az idő, mindannyian varázslatos világba kerülünk – ezzel nyitott a szakember, és úgy folytatta: már akár magzati korukban elkezdhetünk olvasni a babáknak, hogy hallják a hangunkat, találkozzanak a nyelv ritmusosságával. A dallamok, amiket lejátszunk, a dalok, amiket énekelünk nekik, ismerősek, ezáltal megnyugtatók lesznek a számukra, mondta. 

Majd életkor szerint haladva arra tért rá, hogy melyek a jó könyvek a legkisebbeknek.

– A csecsemők látása csak fokozatosan élesedik. Először még nem tudják megkülönböztetni a színeket, vonalakat, formákat, éppen ezért szeretik a kontrasztos illusztrációkat tartalmazó könyvecskéket. Alkalmasak számukra a fából készült könyvek, amelyeken csak egy-egy állat vagy jármű szerepel; a fürdőkádba való kis könyvek, akár a valóságtól elrugaszkodott illusztrációkkal, lila elefánttal, sárga kutyával. Választhatunk ringatókat, mondókákat, verseket, dalokat, ölbeli játékokat tartalmazó könyveket is, amelyekben a mozgás és az ének összekapcsolódik. Foglalkozásokon is megtanulhatók, otthon is elsajátíthatók, gyűjtemények, cd-k tartoznak hozzájuk – mondta, és a Gryllus-dalokat említette példaként. Elsőre ideális, ha a baba nézi, a szülő olvassa, énekli ezeket.

Korban előrehaladva újabb könyveket említett: népszerűek a fotókönyvek – babáknak készült fotóalbumba képeket rakva gyakrabban láthatják például a messze élő családtagokat. Már egyéves kortól használhatók a böngészők, a leporellók (harmonikaszerű képeskönyvek),a Kukucs-könyvek – több közülük a szenzoros fejlesztést teszi lehetővé. A szép, változatos illusztrációkon, mozgatható részeken kívül ismerkednek azzal is, hogyan kell bánni a könyvvel. Julia Donaldson brit írónő műveit, köztük A tölgyerdő meséi sorozatot külön kiemelte. A szerző könyvei versesek, kitűnő a grafikájuk, nyelvi játékosság jellemzi őket, és szülőként sem unalmas azokat újraolvasni, mondta. A szépirodalomhoz kapcsolódóan Weöres Sándor Kocsi és vonat és Móra Ferenc A cinege cipője leporellókat emelte ki. A böngészőkről elmondta: általában feladat-jellegűek, a kicsik játszva tanulhatják meg, minek hol van a helye, mit hol kell keresni. A fejlesztés, ismeretterjesztés kapcsán előhozta Maria Montessori pedagógus, pszichológus nevét, aki szerint a jó könyvekben valósághű illusztrációk vannak. Erre példaként a Maszat-könyveket és Vadadi Adrienn ovis könyveit hozta. Megemlítette még a „simogatós könyveket”: Hova bújt a kis rénszarvas? Ki szereti a sárkányt? És a Ne ébreszd fel a sárkányt! címűeket. Utóbbi technikát mutat például a megnyugvásra.

Két-hároméves gyermekeknek már kicsit összetettebb, hosszabb történeteket ajánlott: például a Pipp és Polli sorozatot, ami egy nyuszi és egy egér barátságát mutatja be kevés, a képekhez jól illeszkedő szöveggel; én-meséket, amelyek a napjaikról szólnak és rövid történeteket gyerekekről, mint a Maszat- vagy a Boribon-könyvek. Zenélő könyveket, amelyek ugyancsak nagy kedvencek, mint a Pepe-sorozat. Szóba került az Elmerről, a kockás elefántról szóló sorozat is, valamint az ismeretterjesztő könyvek: nyitogatós, interaktív, egyszerű leírásokkal, szép illusztrációkkal. Kisiskolásoknak tökéletes a Lengemesék meseregény-sorozat – az ehhez kapcsolódó új, kicsiknek szóló sorozatot a Lengemeséket kedvelő nagyobb gyerekek kistesóinak, illetve a lengéket még nem ismerő, 2–4 éveseknek ajánlotta. Óvodai beszoktatáshoz kapcsolódó könyveket is javasolt, illetve az egy-egy problémára megoldást kínáló kiadványokat, mint a Doktor Maszat. Szóba került a könyvtárból való kölcsönzés lehetősége is: nagyszerű hely a könyvtár, ahová 0 éves kortól beiratkozhatnak a gyermekek.

Érdemes megfigyelni, melyik mesét miért szeretik vagy utasítják el a gyermekek. 

Amihez nincs kedvük, azt ne erőltessük. Vegyük figyelembe az életkori ajánlásokat és a jelzéseiket, hiszen elképzelhető, hogy félelmet, szorongást kelt egy-egy mese tartalma – fogalmazta meg általános tanácsként Mittli Éva. Hozzátette: esti mesének lehetőleg olyan könyvet válasszuk, ami segíti a megnyugvást, amibe bele lehet simulni. Meseolvasás közben hagyhatjuk, hogy a gyerekek tegyenek-vegyenek körülöttünk.

Összességében az olvasóvá nevelésben fontos a szülő részéről a tudatosság, a kitartás, a mintaadás. – Ha olvasunk a gyermekünknek, az hatással van az értelmi fejlődésére is, emellett fejlődik a látás, a hallás, a koncentrációs képesség. Később a logikus gondolkodás, a fantázia, a szókincs, a kreativitás, a hallott szöveg megértése szempontjából is jelentősége van. Arra is mintát látnak a gyerekek, hogy a könyvekben balról jobbra olvasunk – ez lesz majd az olvasás és az írás iránya is. A személyiségük kialakulásában is szerepet kap. A meséknek üzenetük van, értéket közvetítenek az érzelmekről, próbatételekről, a legkisebbeknek a mindennapokról. A szülő-nagyszülő azzal, hogy olvas, kizárólagos figyelmet ad – a minőségi idővel az érzelmi biztonság növelhető – ezzel zárta az előadást.