Dr. Gyurácz József válogatott Bechtold István leveleiből - fotók

A kötet az MME megalakulásának 50. évfordulójára készült el, a szombathelyi Magyar Nyugat Könyvkiadó jelentette meg, csütörtökön az evangélikus középiskola dísztermében mutatták be. (Abban az intézményben, amit egykor a büki származású Gyurátz Ferenc püspök alapított és amelynek a madarászok szempontból is van helytörténeti jelentősége: 1974 márciusában ott alakult az MME kőszegi helyi csoportja.)

A kiadó képviseletében dr. Gyurácz Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket és beszélt a könyv „főhőséről”, Bechtold Istvánról, Kőszeg jeles polgáráról, akinek munkássága a magyar természetvédelem fontos örökségét képezi. Básthy Béla polgármester köszöntője után a könyvet annak szerzője-összeállítója, Gyurácz József mutatta be. Mondatai nyomán megelevenedett Bechtold István alakja és kirajzolódott a vasi madártan története.

A könyv születéséről elmondta: a madártani egyesület helyi csoportjának irattárában keresett és talált dokumentumokat a csoport megalakulásáról az MME felhívására. A keresgélés közben beleolvasott a levelekbe is – akkor jött a gondolat: a ’70-es, ’80-as években írt mondatok ma is aktuális tartalmat közvetítenek a természetvédelem számára. S hogy mivel foglalkoznak a levelek? Bechtold Istvánnak sokat kellett írnia a szervezéssel kapcsolatban. (Ez és a sok adminisztráció saját bevallása szerint sok idejét elvette az igazi madárvédelmi munkától.) Foglalkozott a hatósággal való együttműködéssel: a szemléletformálást és a nevelést kulcsfontosságúnak tartotta, ugyanakkor, ha a madárvédelmi/természetvédelmi helyzet megkívánta, ő is azt képviselte, hogy a törvény szigorát alkalmazni kell. Gyakorlati tanácsokat is adott: kit keressenek meg a szervezésben nem gyakorlott madarászok. A madármegfigyeléssel kapcsolatban a rendszeres adatgyűjtésre buzdított. Tanácsot adott a madármeghatározásra. Még a katona tagtársaknak is üzent: ne szüneteltessék madármegfigyelési tevékenységüket, járjanak nyitott szemmel: „Aki életében figyelte a madarakat, az minden körülmények között, továbbra is figyelni fogja.” Iránymutatást adott a terepen való madárhatározásban, a ragadozó madarak gondozásában és a madárvédelemben. Az utóbbinak részben ő rakta le az alapjait: változott a sérült madarakhoz való viszony, ennek gyakorlati jelentősége is lett, főleg a kis példányszámú fajok esetében.

Bechtold Istvánra, a solymászra, a madárvédőre, a természetvédőre emlékezünk, aki az egyesület szervezésén túl számos gyakorlati természetvédelmi eredményt is elért. Részben a nevéhez köthető a Kőszegi Tájvédelmi Körzet előkészítése is – foglalta össze Gyurácz József, és még egy fontos tényt említett: a hazai solymászat hungarikum – újjászervezése és új szemléletűvé alakítása, újbóli elfogadtatása nagyrészt Bechtold Istvánnak köszönhető a 20. században. A ragadozó madarakkal kapcsolatban az elmúlt 100-150 évben óriási változáson ment át a társadalom. Az MME-n belül a munkássága révén megalakulhatott a Ragadozómadár-védő és Solymász Szakosztály. (Adalékként: a jubileumi évben az MME elnöksége az év madarát nem bocsátotta internetes szavazásra, hanem kijelölte, hogy 2024-ben a kerecsensólyom az, melynek védelmében az egyesületnek jelentős érdemei vannak.

– A levél mint növényi rész hasonlóképpen táplálja az anyanövényt, mint a levél írója a levél címzettjét: tudással, hittel és reménnyel, idézte méltatásában dr. Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság újonnan kinevezett igazgatója. Különleges jelentőségűnek mondta az évfordulóra készült kötetet – nem a szervezet elért teljesítményén keresztül, hanem a helyi alapító személyiségének megrajzolásával tiszteleg az elmúlt ötven év előtt. A tartalom vonatkozásában felhívta a figyelmet arra, hogy Bechtold István 50 éve megfogalmazta: természetvédelmet művelni erős állami szervezet segítségével lehet csak hatékonyan.

A folytatásban bensőséges hangulatúvá alakult az est: a felszólalók – egykori titkárok, egyesületi tagok, madarász társak, „Pista bácsi” előadásainak rendszeres látogatói – karizmatikus emberként jellemezték Bechtold Istvánt, példaképnek, géniusznak nevezték, aki missziójának tekintette, hogy minél több mindenkit megismertessen a természettel és a természetvédelem fontosságával.

A helyszínen látható volt Bechtold István néhány személyes tárgya, az írógépe például. Több más jelen lévővel együtt Tóthárpád Ferenc kőszegi költő személyesen is jól ismerte a könyv főszereplőjét – a kötet címe a Bechtold István emlékére írott versből kölcsönvett idézet. A könyv – ha valaki szívesen elolvasná – elektronikusan elérhető a kiadó honlapján.