Mesélő Podcast: kétszáz éve született Szombathelyen Hollán Ernő

Hollán Ernő hadmérnök, altábornagy, államtitkár 1824. január 13-án, Szombathelyen született. Tanulmányait a bécsi Hadmérnöki Akadémián végezte. Az 1848-49-es szabadságharcban Fehértemplomnál és Szenttamás ostrománál kitűnt vitézségével. Ennek nyomán Perczel tábornok előterjesztésére Kossuth Lajos kormányzó elnök őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki. Hollán erődítési munkálatainak nagy szerepe volt Péterváradnak, a Délvidék kulcsfontosságú erődjének védelmében. Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után a császáriak Péterváradot vették ostrom alá. Kiss Pál vezérőrnagynak, a védők parancsnokának eljuttatták Haynau megadást követelő ultimátumát. A védők haditanácsi ülésén Hollán Ernő erődítési igazgató ellenezte a vár feltételek nélküli feladását, és kijelentette, hogy ostrom esetén az erőd három-négy hónapig is képes tartani magát. Ezt követően a császáriakkal való tárgylásokkal a parancsnok Hollánt bízza meg, aki elérte, hogy a fegyverletétel esetén a péterváradiak, akárcsak Komárom várának védői, amnesztiában részesülnek. A tárgyalások befejeztével, szeptember 7-én bevonták a magyar trikolórt, és a védősereg nyolcezer katonája letette a fegyvert. Hollán Ernő Szombathelyre visszatérve csak rendőri felügyelet alatt végezhette mérnöki munkáját, de egy feljelentés nyomán 1851-ben elfogták, és az év végén hat hónapra börtönbe zárták. 

Bécsből való kiszabadulása után, 1852 májusától a talajjavítás terén végzett úttörő jellegű mérnöki tevékenységet. Emellett nagy szerepet játszott a dunántúli vasúthálózat kialakításában. „Magyarország vasúthálózatának rendszere” című munkája 1856-ban jelent meg, és 1861-ben a déli vasút főfelügyelőjévé választották. Tudományos tevékenységét elismerve, 1861-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Széchenyi döblingi bizalmas köréhez tartozó személyként, 1865-től, mint az országgyűlés tagja vett részt a közéletben. Kezdeményezésére alakult meg 1866-ban a Magyar Mérnök Egylet, melynek húsz éven át elnöke volt. Az Andrássy-kormány közlekedési, 1870-72 között honvédelmi államtitkáraként jelentős mértékben hozzájárult a Kiegyezés utáni közlekedéspolitika kialakításához. „Magyarország forgalmi szükségletei” című könyvében, Széchenyi elgondolásai nyomán, Budapest központi helyzetének megerősítését kívánta növelni, és a vasútépítéseket helyezte előtérbe a vízi közlekedéssel szemben. 1875-ben soron kívül tábornokká léptették elő, 1886-ban altábornagyként vonult nyugalomba, és ugyanettől az évtől a Főrendiház tagja lett. Érdemei elismeréséül az Mérnök Egylet 1885-ben Hollán Ernő-pályadíjat alapított, amellyel minden esztendő legjelentősebb műszaki tanulmányát jutalmazták. Hollán Ernő 76 éves korában, Budapesten hunyt el. Szombathely nevezetes fiának szülőházát 1901-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet emléktáblával jelölte meg, és az utcát, amely nevét napjainkig viseli a városi közgyűlés róla nevezte el.