Hódoltak a hódevésnek Hegyháthodászon - Prohászka Béla mesterszakács főzött a gasztrobuszban

A község szabadidőközpontjában megrendezett Hódfesztiválon Kercsmár Kálmán polgármester köszöntötte elsőként a résztvevőket.

Hódvadászok Vas vármegyében

Kiemelte, hogy ez a program lehetőséget teremt a község hódvadász múltjának felelevenítésére, felhívva a figyelmet a település nevében is szereplő hódra, amelynek minél jobb megismerése természetvédelmi és gasztronómiai szempontból is fontos. 

– Vas vármegyében nincs még egy olyan település, amelynek hagyományai ehhez a mesterséghez kapcsolódnánk. Így nem volt kérdés számunkra, hogy az Agrárminisztérium 2023. évi Hungarikum pályázatán az őshonos, egyszer már Magyarországon kihalt, de sikeresen visszatelepített hód megismertetését tűzték ki célul a rendezvény szervezői – mondta. Kiemelte: – A természetvédelem, az élővilág sokszínűségének megőrzése elsődleges számunkra is, azonban új megközelítésben szeretnénk felhívni a figyelmet a hódok természetes tevékenységére, bemutatva a gasztronómiai lehetőségeket is. 

Nem a hódgyilkolók mellett állnak

Őszinte rendezvénynek nevezte a hódfesztivált V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő a megnyitójában, amennyiben a program ki szeretne lépni abból a hozzáállásból, amit a hódok kapcsán gyakran látunk, abból a vitából, ami az ökológusok, biológusok és a gazdák között zajlik. 

– Nem akarunk ebbe beleszorulni. Mert úgy gondolom, hogy nem csak ez a két szereplő formálja azt, hogy mit gondolunk a teremtett világról. Ez a fesztivál a szervességet és a normalitást képviseli, a hódokhoz való viszonyunkat minden oldalról igyekszik bemutatni – hangsúlyozta V. Németh Zsolt. – Ha 150 év múltán egy kihalt faj visszatér az országba, az egy érték, annak örülni kell. Nehogy valaki azt gondolja, hogy a hódgyilkolók mellett állunk! Van egyfelől az a nézet, hogy a hód hasznos, a természetben helyreállít sok mindent, amit mi tönkreteszünk, például felemeli a talajvízszintet, gazdagítja a vizes élővilágot. Ezzel szemben a gazda az okozott károk nyomán azt mondja, az is gazember, aki az első hódot ide behozta. Tegyük hozzá rögtön: nem hozták, természetes módon került be a hód hazánkba. 

Történelmi identitásuk: a királyi hódászok utódai

V. Németh Zsolt fővédnökként a fesztivál sokszempontúságát helyezte fókuszba, amellyel a hódhoz közelíthetünk. Dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész a történelmi vonatkozásokat mutatta be, melyekből kiderül, hogy Hegyháthodász az identitását a hódvadász hagyományoktól kapta, de nem csak régen volt egy ilyen állat, hanem ma is van. Szekeres Zsófia természetvédelmi felügyelő, az Őrségi Nemzeti Park munkatársa bemutatta azt a sokszínű tevékenységet, amelyet a hódok folytatnak az élővilágunkban. Felvillant továbbá, hogy a hód értékét régen a szőrme is adta és hogy nem mellékes a gasztronómiai hasznosítás.

–  Ezen a rendezvényen megkóstolhatjuk azt az ízt, amit évszázadokon keresztül az őseink élvezhettek. Volt olyan pápa, aki engedélyezte, hogy a hód a böjti időszakban is fogyasztható legyen. Ha ezeket a nézőpontokat mind ismerjük, akkor fogjuk a hódot a helyén értékelni – mondta V. Németh Zsolt, sorolva: – A vizek adnak nekünk halat, vízi madarat, gyékényt és – én már szeretném azt hinni, hogy – hódot is. Szerintem a normális az, ha megkóstoljuk, szabályozott körülmények között gyérítjük, vigyázunk arra, hogy itt maradjanak, és a kultúránk része maradjon. Ez a fesztivált ezt szolgálja. V. Németh Zsolt jó szórakozást kívánt mindenkinek, a királyi hódászok utódainak, a hegyháthodásziaknak és a vendégeknek. 

- Ez a fesztivál még tudja, mi a mérték. Egy arányos rendezvény, nem akar többnek látszani, mint ami, és nem is kapaszkodik bele a konzum-rendezvények sorába. Tudja, mi a saját öröksége, kicsit a jövőbe tekint és a jelenben nagyon szilárd talpazaton áll, amit a helyi emberek megbecsülése, a közösségbe vetett hite és bizalma ad, valamint az a nem titkolt szándék, hogy az ősi hódász hagyományokat megjelenítse a mai kor szellemében. Nem kis bátorság, állhatatosság és szorgalom kell, hogy egy ilyen rendezvény színpadra álljon, és értéket teremtsen a közössége és az idelátogatók számára – keretezte gondolataival a fesztivált Kevy Albert, a Vas Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke, és ehhez kívánt további kitartást, bátorságot a jövőre nézve is. 

Prohászka Béla mesterszakács készítette a hódragut régi recept alapján

A hódfesztivált előadások, játszóház, kulturális műsor és Prohászka Béla mesterszakács bemutatója színesítette. Éles Krisztina a Nemzeti Művelődési Intézet vasi igazgatója ajánlotta a látogatóknak a programjaikat és a Nemzeti Művelődési Intézet gasztrobuszát, ahol a finom falatok elkészültek.

Keresték és megtalálták a legjobb pogácsát – a sok versenyre nevezett között, csak első helyezést hirdettek és mindenki kapott ajándékot. Az Egyházashetyéről hozott pogácsa nyert, Horváth Eszter sütötte. A gasztrobuszból kihangosított beszélgetésből megtudtuk: Prohászka Béla mesterszakács egy 1840-es receptet vett elő, mikor először szó esett arról, hogy főzne-e egy hódfesztiválon, ha rendeznének ilyet.

Hódolat a hódoknak

V. Németh Zsolt kifejezte reményét, hogy az egész országnak be tudják bizonyítani a hegyháthodásziakkal együtt – akiknél ez egy identitás-elem –, hogy úgy lehet ezt a fajt, a hódot ünnepelni – ha úgy tetszik ez egy hódolat –, ha megmutatjuk minden oldalát, nem csak az ökológiait, a viseletkultúrában lévőt, hanem a gasztronómiai részét is. Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy van egy 40 éves dokumentumfilm, az eurázsiai hódok visszatelepítéséről Európába. Ehhez kapcsolódva kiemelte: – Szerintem már nem sok időnek kell eltelnie, hogy már nem csak egy-két hódra adnak kilövési engedélyt az elejtésre jogosultaknak, mert csak Vas vármegyében több mint ezer helyen vannak hódvárak, tehát ez egy valós probléma. És ahogy az Egyesült Államokban és Kanadában a mókust lövik, úgy előbb-utóbb a hód is jobban célkeresztbe fog kerülni. Mire ez majd bekövetkezik, mi már bebizonyítottuk – elkezdtük Prohászka Bélával ezt a munkát tavaly –, hogy a hódhús igenis élvezhető. 

Majthényi László még a 19. századnál is régebbre mutatott vissza, a középkorba, amikor a főurak és a főpapok hódhússal élték át a böjti heteket, azzal az érveléssel, hogy mivel úszó állat, a hód nem számít húsnak. 

A kóstolóban: hódragu, hódtokány, hódjava

A Nemzeti Művelődési Intézet gasztrobuszában készült hódkóstolóban négyféle étel volt, mindenkinek egy falat: hodászi uborkás hódragu, hódtokány serpenyőben pirítva dödöllével és medvehagymás hódjava hegyháthodászi módra, hód finomfalat almaraguval. A mesterszakács keze nyomán előállt ízek meghódították a fesztiválközönséget!