Tolnay Sándorra emlékeztek a vasi állatorvosok

Huszonötödik alkalommal rendezték meg a Tolnay Sándor Napot csütörtökön a művelődési házban. – Jövőre ünnepeljük Tolnay Sándor születésének 270. és halálának kétszázadik évfordulóját – hangsúlyozta köszöntőjében Horváthné dr. Sélley Erzsébet megyei főállatorvos. Ebből az alkalomból Tolnay Sándorról és családjáról végeztek részletes kutatást a szervezők.

Kiderült például, hogy nagyon sok publikációban tévesen szerepel Tolnay Sándor születésének dátuma, mert az nem 1747, hanem 1748 szeptember 8-a. Minderre bizonyítékot az eredeti nagypösei anyakönyvi bejegyzésben találtak.

Dr. Szinesi András, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke elmondta: Tolnay Sándor folyamatosan a jövőben és a fejlődésben gondolkodott, ha nem így tette volna, ma nem lennénk itt, nem lenne ilyen állatorvosi egyetemünk.

Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt 15 évben az állatorvoslásban hatalmas fejlődés ment végbe. Harangozó Bertalan kormánymegbízott beszédében hangsúlyozta: az élelmiszerbiztonság nemzetstratégiai kérdés.

Az állatorvosok szakértelmének nagy szerepe van abban, hogy az állatok tömeges megbetegedését megfékezzék. Nekik köszönhető az is, hogy az ország augusztus 24-én visszanyerte a madárinfluenzától mentes besorolását, és így a baromfiágazat újra értékesítheti termékeit külföldön. A madárinfluenza elleni harcot említette köszöntőlevelében az egészségügyi okokból távolmaradt dr. Bognár Lajos országos főállatorvos is, akinek szavait dr. Abonyi Tamás főállatorvos tolmácsolta. 2017 áprilisáig a Nébih laboratóriuma több mint 104 ezer mintát dolgozott föl, 2,67 millió baromfit gyűjtöttek be, és az állatartók kára elérte a 11 milliárd forintot. A sertéspestis esetében most a megelőzésre helyezik a hangsúlyt a szakemberek azzal, hogy fokozott intézkedéseket vezettek be mind az áru-, mind a személyforgalom esetében az ukrán határon.