Fűzfa Balázs szombathelyi irodalomtörténész segített eligazodnunk a versek világában

Letaglóz

Azt, hogy tetszik-e egy vers vagy sem, nem nehéz eldöntenünk, de azt annál inkább, hogy mi is számít klasszikus értelemben jó költeménynek.

- Remekmű az, amely letaglózza, magával ragadja az olvasóját. Egy vers akkor jó, ha rend uralkodik benne, és annyira kerek, hogy nem lehet benne felcserélni a szavakat, illetve egy vesszőt elvenni vagy hozzátenni – mondta Fűzfa Balázs irodalomtörténész. – Nagyon fontos, hogy a költemény olyan szavakból legyen összeállítva, mint amelyeket a hétköznapokban is használunk. Ezeknek kell megfelelő sorrendet, ritmikát, hangulatot, emelkedettséget adni – hangsúlyozta.

Remekmű

Nem kell megijednie a fel-adattól azoknak sem, akik egyik napról a másikra vers-írásba fognának, hiszen a nagy költők alkotásai között is bőven találunk csapnivaló verseket.

- Tíz fantasztikus versnél többet egyénileg nagyon kevés magyar költő írt. Vajda János verseinek például a 98 százaléka gyenge, de van négy-öt kiváló, amely elég ahhoz, hogy beírja magát az irodalmi kánonba. Petőfi is elrontja a Szeptember végén című művét. Vegyük csak az utolsó sort: „Feljövök érte a síri világból és oda leviszem azt” – ez a vámpíros kép egy szörnyű giccs, csak annyira nagyszerű a vers eleje, hogy az megtartja az egész költeményt – ismertette.

- A remekművek elbírják a hibát is, hasonló, mint amikor a szoborban van egy egyenetlenség vagy a szimfóniában egy rossz hang. Az egész olyan hatással lehet ránk így is, hogy kiküszöböli ezt az egészet – fűzte hozzá az irodalomtörténész.

Trend

Mint ahogy a divatban vagy a festészetben, a költészetben is tarolnak a különböző trendek.

Elég csak elolvasni néhány kortárs verset, amelyek stílusra és szerkezetileg is fényévekre járnak a klasszikus vonaltól.

- A költészet mindig fel-adatának érezte, hogy a létezés legnehezebb kérdéseire választ kapjon. Ahogy a mindennapi élet egyre bonyolultabb lett, a válaszok is nehezebbé váltak – folytatta.

- A kortárs versekre jellemző a hétköznapiság ünneppé fogalmazása. Tolnai Ottó szövegei például látszólag semmiben sem különböznek a mindennapokban használatos prózai mondatoktól, csak versként tördeli azokat. Ezeknél az alkotásoknál még nehezebb megfogalmazni azt, hogy miért szépek, mert semmi nincs bennük, ami a régi értelemben vett költészetben megvolt. A változás formailag is megnyilvánul a mai versekben, mert sok esetben teljesen szabálytalanok, egyáltalán nincsenek bennük nagybetűk vagy írásjelek – emelte ki.

Slam poetry

Az elmúlt tíz évben népszerűbbé vált országosan, így Vas megyében is a slam poetry. Egyre több fiatal dönt úgy, hogy színpadra áll és megosztja a gondolatait, érzéseit a világgal. Tényleg egyre többen vannak?

- Mióta megjelent a slam Magyarországon, úgy vettem észre, nagyon sokan visszatértek az irodalomhoz, a versekhez és az alkotáshoz is. Azt nem tudom megmondani, hogy a műfaj leáldozóban van-e vagy fel-emelkedőben. Úgy vettem észre, hogy stagnál, de talán hamarosan ez is bekerül a maga helyére a palettán – vélekedett. – Számomra fontos, hogy az irodalom ne hulljon ki a kulturális emlékezetből, és ha ezt a slam tudja meg-őrizni, az is teljesen rendben van – mondta Fűzfa Balázs.