Karácsonykor Kass János 100

Mindjárt a legelső munkáját – amelyet a Lánchíd-jelvény tervpályázatára nyújtott be 1947-ben – második díjra érdemesítették. Az ekkor még iparművészeti főiskolás fiatalember hamarosan a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd Lipcsében tanult könyvművészetet. Illusztrátori tevékenysége 1950-ben kezdődött, halála napjáig tartott. Élete utolsó hónapjaiban a Jelenések könyvének megjelenítése foglalkoztatta. Majdnem négyszáz könyv illusztrációját, könyvtervét, másoknak csak címlapját készítette el. Néhány illusztrációja önálló életet kezdett, mára a magyar művészet klasszikus alkotásává érett. Az elsők egyike Madách Imre Tragédiája. Nemcsak a tizenöt színt jelenítette meg egy-egy alkotással, hanem aztán újabbakkal is kiegészítette a sorozatot. Madách kevéssé ismert drámájához, a Mózeshez készített rajzokból formálódott újabb sorozata, ezt ma már Biblia alcímmel tartjuk számon. Talán a legismertebb önállósult műve a sokszor reprodukált alkotás: A kékszakállú herceg vára című operához (Bartók és Balázs Béla műve) készült hercegfigura. Ma már ő „a” Kékszakállú. Kodály két zenedarabjának illusztrációi szintén a maradandó alkotások közé tartoznak: a Psalmus Hungaricus drámai hangvételét a vidám Háry János ellentételezi. A legjelentősebb illusztrációi között tartják számon a Hamlet-rézkarcokat. Pályafutása utolsó évtizedében a szegedi Mozaik Kiadó megbízásából alsó tagozatos tankönyveket illusztrált, jelezve elkötelezettségét a gyerekek vizuális nevelése iránt.

Plakátjai szintén jelentősek, közülük is kiemelkednek a filmplakátok. És így tovább: a kisgrafikák (ex librisek) mellett fontos megidézni bélyegeit, levelezőlapjait. A művész által tervezett csaknem száz bélyeg jelentős része portré: íróké, zeneszerzőké, tudósoké. Élete első bélyege azonban ugyancsak Madách Imrét, Az ember tragédiáját idézi.

Kass János 1972-ben Szombathelyen mutatta be elsőként plasztikfejekből összeállított sorozatát. A kirakati bábuk monoton egyformaságát különböző rajzok, rekvizitumok, írások (például Juhász Ferenc egyik költeménye a költő kézírásával) teszik izgalmassá. Személyességet, egyediséget sugall a gyakorta társak „segítségével” létrehozott műtárgy – a személytelenség ellenében.

A grafikusművész sokoldalú tevékenységének szerves része volt a tanítás, a folyóiratok tervezése: az Új Írásnak művészeti szerkesztője volt, az Alföld jelenlegi tipográfiája az ő munkája.

Mindezeken túl számos fotót készített kollégáiról, tudósokról – például Lukács Györgyről, Huszárik Zoltánról. Izgalmas kezdeményezés a John Halas és Kass János „koprodukciójában” készült Dilemma: az első európai számítógépes rajzfilm.

Életét végigkísérték a kiállítások, egyéniek és csoportosak, Magyarországon és a világ távolabbi országaiban is. Szülővárosa, Szeged alkotásainak állandó bemutatására hozta létre a Kass Galériát, ahova azonban Kass János többeket meghívott a kollégái közül. Nemcsak a vonalaknak, hanem a szavaknak is mestere volt: tárlatnyitói remekbe szabott esszék.